A felmérés során a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság megbízásából az Ingenium Alliance Kft. minden hónapban 100 feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetőjét kérdezi meg öt témakörben: termelési mennyiségek, új rendelések, szállítási átfutási idő, vásárolt készletek, illetve foglalkoztatottság. Az egységes módszertant az Egyesült Államok Ellátási Menedzsment Intézete dolgozta ki, amely lehetővé teszi a különböző országok eredményeinek összehasonlítását. A világgazdaságban kiemelt figyelem övezi a Beszerzési Menedzser Index (BMI) alakulását, hiszen rövidtávon általában kiválóan előrejelzi a gazdasági trendeket már a hivatalos GDP-adatok megjelenése előtt. Ennek oka, hogy a vállalatok elsőként beszerzési döntéseikkel reagálnak a piaci környezet változásaira. Az index értéke 0–100 százalék közötti skálán mozog, a 

BMI 50 százalék alatti értéke a míg az 50 százalék feletti értéke a gazdasági fellendülés irányába mutat. 

Az index kiszámítása a válaszok százalékos megoszlásán alapul és havi bázison (az előző hónaphoz viszonyítva) vizsgálja a változást. A megkérdezett menedzserek 3 válaszlehetőség közül választhatnak: csökkent, nem változott, illetve nőtt. A semleges, tehát a stagnálást jelző válaszok felét adják hozzá a pozitív válaszokhoz, így megkapva az index értékét, amelyet végül a KSH által alkalmazott módszertan szerint szezonálisan kiigazítanak.

A hazai Beszerzési Menedzser Index az év utolsó hónapjában a szezonálisan kiigazított adatok alapján 63,1 százalék volt. 

Ilyen magas értéket pontosan egy évvel ezelőtt, 2021 decemberében mértek a feldolgozóiparban. Ez az érték a hosszú távú átlagot (53,2 pont) és az előző három év havi értékeinek az átlagát (58,9 pont) is meghaladja. 

 

Az index mind az 5 komponense növekedett decemberben. A termelési mennyiség 10 százalékponttal nőtt (68,8 százalék) a hónapban, amely eredmény 1995 óta a második legmagasabb december havi értéket jelenti hazánkban. Az új rendelések mennyisége szintén erős bővülést jelez: az index értéke 7,9 százalékponttal növekedett (76,2 százalék) a hónapban. Ezen felül a foglalkoztatottsági index is lassú, 2,3 százalékpontos növekedést (55,4 százalék) mutat, amely jól illeszkedik a 15 hónapja tartó bővülési (50 százalék feletti) trendbe. A szállítási átfutási idő indexe 2,7 százalékponttal emelkedett (27,6 százalék), azonban az érték 2020 eleje óta tartósan 50 százalék alatt mozog. A vásárolt készletek esetén szintén magas indexérték volt tapasztalható (64,2 százalék), amely 0,4 százalékponttal haladja meg az előző hónap eredményét.

A kimagasló értékekben szerepet játszhat, hogy az utolsó hónapban még az üzleti év lezárása előtt megnő a rendelések mennyisége,

azonban a 76,2 százalék így is kimagasló értéknek tekinthető. Ezzel együtt a termelési mennyiség és a vásárolt készletek indexe is erőteljes bővülést mutat. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari vállalatok az input oldalon növelik az aktivitásukat, hiszen úgy gondolják, hogy lesz kereslet output oldalon a termékeik iránt. A foglalkoztatottság bővülése szintén nagyon pozitív, hiszen a következő időszakra predesztinált recessziós környezetben leépítések is várhatóak lennének, azonban a megkérdezettek visszajelzései ellent mondanak ennek. A szállítási átfutási idő indexe a koronavírus-járvány kitörése óta messze alulteljesíti a többi alindexet, amely jól mutatja, hogy az 

ellátási láncok még mindig szakadozottak, amit sok esetben tovább súlyosbítottak az orosz–ukrán háború következményei: a szállítók ezáltal nem tudják időre teljesíteni a megrendeléseket. 

Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság kulcságazatának számító feldolgozóipari vállalatok beszerzési menedzserei igen pozitív jövőképet vázolnak fel. Annak ellenére ilyen kimagasló az eredmény, hogy a szállítási átfutási idő még mindig negatívan befolyásolja a kumulált index értékét. Egy évvel korábban, 2021 decemberében hasonlóan magas értéket mértek, azonban teljesen más volt akkor a gazdasági környezet. A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekből való kilábalás után a konjunktúra időszakát várták, ezzel szemben most szigorú monetáris és fiskális környezetben, csökkenő fogyasztás mellett is pozitívak a feldolgozóipari várakozások.

Nemzetközi összehasonlításban és a V4-ek viszonylatában is kimagasló a magyar eredmény.

Lengyelországban és Csehországban a novemberinél magasabb értéket ért el az index decemberben, azonban így is 50 százalék alatt maradt mindkét országban Előbbi 45,6 százalékos, míg utóbbi 42,6 százalékos eredménye közel 20 százalékponttal alacsonyabb a hazai értéknél, ami tekintélyes különbségnek számít. Az legerősebb gazdaságai közül Németországban és Franciaországban is magasabb a december havi eredmény az előző hónapokhoz viszonyítva, azonban az rendre 50 százalék alatt maradt. 

A német feldolgozóipari BMI 47,1 százalékos és a francia 49,2 százalékos eredménye kismértékű gazdasági visszaesést predesztinál a következő hónapok gazdasági teljesítményében.

Ha a feldolgozóipari BMI nem is korrelál teljesen a gazdaság következő időszakban várható teljesítményével, azonban fontos indikátornak tekinthető makrogazdasági szempontból, hiszen a gazdasági környezet elsőként a vállalatok beszerzési döntéseit határozza meg. 

A female milk factory operator with tablet adjusting processing machine during covid 19. A female milk plant operator holding tablet and adjusting milk processing machine during corona virus.
Fotó: Getty Images

Az index eredményei alapján jól látható, hogy 

a hazai feldolgozóipar esetében nem látszódnak a lassulás jelei, amely jól mutatja a magyar gazdasági erejét és jövőbeli potenciálját. 

A nemzetközi átlagot jelentősen meghaladó eredményben a magyar kormány által nyújtott támogatásoknak is jelentős szerepe van: a KKV fókuszú Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program egyrészt költségoldalról támogatja a feldolgozóipari vállalatokat, másrészt abban segít, hogy a vállalatok beruházásokat hajtsanak végre, ezáltal növeljék a termelékenységüket, hatékonyságukat. Magyarország az egyre inkább globalizálódó környezetben kis, nyitott gazdaságként függ a többi ország gazdasági teljesítményétől, azonban a hazai kép pozitívan fest, amely akár meglepetést is eredményezhet a eredményekben. Ezáltal, ha a technikai recessziót nagy valószínűséggel nem is kerülhetjük el, 

2023-ban a bruttó hazai össztermék átlagosan tovább növekedhet. 

Ez mindenképpen figyelemre méltó eredmény lenne a globális gazdasági nehézségek függvényében.