Górcső alá vették a hazai fesztiválipart
Két éven keresztül zajlott fesztivál-gazdaságtani kutatás európai uniós támogatásból a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE). Solt Katalin, a kutatás vezetője szerint gyakorlatilag szűz területre léptek, miután az időközben nagyra nőtt magyarországi fesztiváliparról semmilyen átfogó, megbízható, hivatalos adatsort nem lehet találni. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közöl adatokat a moziba és színházba járásról, a fesztiválokról semmilyen gyűjtést nem végez, noha egy reprezentatív felmérés szerint
a felnőtt magyar lakosság 60 százaléka vett már részt ilyen rendezvényen.
A hatezer magyarországi fesztivál – kisebb-nagyobb falunap, piknik, zenei és gasztronómiai rendezvény és más, fesztiválként értelmezett program – ma már nagyobb gazdasági hatással bír, mint a legkisebb iparágak. A BGE kutatása során 14 ezer fesztiválozót, 1,1 ezer lakost, és – mélyinterjú keretében – 30 szervezőt kérdeztek meg az ország minden régiójából nonprofit és üzleti rendezvényekről.
A gazdasági hatásvizsgálat során azt nézték, hogy országos és megyei szinten mekkora jövedelmet, hozzáadott értéket és adóbevételt generál, valamint mekkora foglalkoztatást eredményez egy-egy fesztivál. Solt Katalin rámutatott, a társadalmi hatást, az életminőség változását, az élményszerűséget csak leírni tudják, számszerűsíteni nem, noha ez is mércéje a sikeres rendezvényeknek. A kutatás révén a teljes hazai fesztiválágazat hatáselemzésére alkalmas modellbe táplált számokból kiderült, hogy
a fesztiváltámogatásra költött minden forint 2,2 forintnyi GDP-bővülést generál.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
