Hivatalos statisztika még nincs az első fél évről, de talán anélkül is tud egy félidős értékelést adni. Hogy teljesített a turizmus eddig az év során?
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) köszönhetően az egész országra kiterjedően pontosan láthatjuk a hazai utazási trendeket, napi szinten az előfoglalási adatokat. Eszerint az év első öt hónapjában tavalyhoz képest 4 százalékkal több, összesen 12,2 millió vendégéjszakát regisztráltak az NTAK-ban a magyarországi szálláshelyek, ami annak köszönhető leginkább, hogy nagymértékben erősödik a külföldi vendégforgalom.
Fotó: MTÜ
A tíz legnagyobb küldőpiacunk mindegyikéből többen érkeztek hozzánk január–május között, mint tavaly ugyanekkor.
Például Olaszországból csaknem kétszeresére, de az izraeli és lengyel vendégéjszakák száma is közel másfélszeresére nőtt. A két legnagyobb küldő országunkból, Németországból negyedével, az Egyesült Királyságból pedig harmadával jött több turista eddig idén, mint tavaly májusig. Ezek a számok azért is fontosak, mert ezek az országok adják az összes külföldi vendégéjszakaszám mintegy 60 százalékát. Ugyancsak jelentősen bővül a távoli piacok forgalma. Például a dél-koreai turisták által eltöltött vendégéjszakák száma több mint 70 százalékkal bővült, míg a kínai vendégforgalom bőven megkétszereződött. Emellett csaknem 40 százalékkal nőtt az amerikai vendégéjszakák száma, amihez a dunai folyami hajós turizmus visszaerősödése is hozzájárult. Ezeknek a hajós túráknak jelentős része a magyar fővárosban indul, vagy itt ér véget, a vendégek pedig beszállás vagy elutazás előtt jellemzően egy-egy éjszakát budapesti szállodákban töltenek.
A beutazó turizmussal ellentétben azonban most nem növekedett a belföldi forgalom. Miért?
A nemzetközi vendégforgalom emelkedésével szemben a belföldi, ha minimálisan is, de valóban csökkenést mutat. Idén január–május között 6 millió éjszakát töltöttek el a belföldi vendégek a szálláshelyeken, ez 360 ezer éjszakával, 6 százalék kevesebb, mint egy évvel korábban. A belföldi forgalom mérséklődése általános európai trend. A Covid-járvány idején a korlátozások miatt jellemzően felerősödött az országok belföldi turizmusa, feloldásukat követően pedig elindult a nemzetközi turizmus visszaépülése. Ez alól hazánk sem kivétel: míg 2021-ben a belföldi vendégéjszakák aránya még 70 százalék fölötti volt, tavaly éves szinten valamivel 50 százalék felett teljesített, míg az év első öt hónapjában 50 százalék alá mérséklődött. Ennek oka, hogy mi magyarok is elindultunk külföldre.
Összességében ugyanakkor ennek hatását ellensúlyozza, hogy
erőteljes növekedésnek indult a Magyarország iránti nemzetközi kereslet, aminek eredményeként éves szinten 50 százalék feletti lehet a külföldi vendégéjszakák részesedése.
Amellett egyébként, hogy növekszik a nemzetközi vendégforgalom Magyarországon, legalább ilyen fontos kiemelni, hogy változik a külföldi turisták eloszlása is. A korábbiaknál nagyobb arányban jelennek meg vidéken, és nem csak a Balatonon. Gyulán és térségében például tavalyhoz képest 50 százalékkal több külföldi érkezett az év első öt hónapjában, ami országosan is a legnagyobb mértékű bővülés. De Győr–Pannonhalma térségében és Pécs–Villány turisztikai térségében is 13-13 százalékkal emelkedett a számuk, és az ország összes turisztikai térségében is.
Minek köszönhető ez?
Tudatosan törekszünk arra, hogy külföldről és belföldről se csak Budapest vagy a Balaton legyen látható; hogy arányos legyen a kereslet országos eloszlása. A korábban megvalósult vidéki turisztikai szálláshely- és attrakciófejlesztéseknek, valamint a reklámkampányoknak egyaránt köszönhető, hogy mára az ország más térségei is vonzó úti céljai a turistáknak. A digitalizáció révén nagy mennyiségű adatunk van, amelyeket okosan felhasználva hatékony,
célzott kampányokkal tudjuk ösztönözni a keresletet és segíteni a területi egyenlőtlenségek mérséklését.
Ennek a munkának az eredményét mutatja, hogy a nyári előfoglalásoknál a hazai turisták esetében a tíz legnépszerűbb település közül mára csupán négy Balaton-parti. Vagy hogy egy nemzetközi példát is említsek, a főváros negyedik legfontosabb küldőpiacának számító Izrael turistái körében már kiemelkedő a vidéki úti célok iránti érdeklődés is – különösen Debrecen és a Balaton turisztikai régió iránt.
Az MTÜ mit tud tenni a keresletélénkítés érdekében?
A napokban záruló, itthon és külföldön egyaránt látható nyári, vízi kikapcsolódásra inspiráló kampányunk egy kifejezetten jó példa erre. Ehhez tudni kell, hogy az elmúlt években jelentősen megszépültek, családbarát- és akadálymentes szolgáltatásokkal bővültek strandjaink. Országszerte összesen 73 település 140 szabadvízi fürdőhelyének megújulását tette lehetővé a kormány hazai forrásból.
Egyedül a Balatonnál több mint száz strand közül választhatnak a fürdőzők, amelyek közel kétharmada – partszakaszhossz szerint vizsgálva – teljesen ingyenes szabadstrand. A vizes élményeket kínáló létesítmények mágnesként vonzzák a turistákat:
a vidéki szálláshelyi vendégforgalom közel egyharmada jelentős fürdővárosainkban valósul meg.
A vendégéjszakák száma szerint pedig a tíz legnépszerűbb vidéki településből nyolc fürdőváros, a fennmaradó kettő pedig Balaton-parti. Ezért május közepén a vízi élmények népszerűsítésére indítottunk belföldön és a legnagyobb küldőpiacokon – Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Izraelben és Ausztriában – keresletösztönző kampányt. Azért is jó példa ez, mert törekedtünk arra, hogy a Balaton mellett hazánk más, vízi élményeket nyújtó, rejtett kincsei is fókuszba kerüljenek. Így kapcsolódnak össze a stratégiai fejlesztések és az adatalapú marketingaktivitások, amelyek nagymértékben képesek hozzájárulni ahhoz, hogy a turizmus lendülete mindinkább megmaradjon és a szolgáltatóknál folyamatos forgalomnövekedést eredményezzen. A nyári vízparti élmények kommunikációja mellett egyébként ‒ elsősorban a távolabbi küldőpiacokon ‒ egy Budapestet a fókuszba állító kampányunk is fut, amelyben a főváros pezsgő kulturális életének felfedezésére és nemzetközi szinten is elismert minőségi szolgáltatásaira hívjuk fel a figyelmet New Yorktól Sanghajig.
A világ minden tájáról elindultak az utazók, mivel lehet elérni, hogy a sok-sok vonzó úti cél közül éppen Magyarországot válasszák?
Az elmúlt években intenzíven növeltük azoknak a piacoknak a számát, ahol értékesítési tevékenységet folytatunk. Míg 2016-ban hat, ma már több mint húsz küldő országban valósítunk meg salesaktivitást, és továbbra is célkitűzésünk, hogy nyissunk az új lehetőségek felé. Jó példa erre a nemrég újranyílt kínai piac. Idén januárban ugyanis a schengeni országok közül elsőként hazánkba indulhatott meg a csoportos beutazás Kínából. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években folyamatos kommunikációt folytattunk ezen a piacon. A fogyasztói elvárások változásának lekövetésével, valamint a piacismeret segítségével pedig olyan monodesztinációs csomagok kialakítását segítettük elő, ami a főváros mellett a vidéki városok meglátogatását is tartalmazza. Így ahhoz képest, hogy
a kínai turisták jellemzően egy nagyobb közép-európai utazás keretében csak egy-két napot töltöttek korábban hazánkban, mára hosszabb, nyolc-tíz napos utazási csomagokból választhatnak az innen érkezők.
Ráadásul már nem is csak egy légi útvonalon jöhetnek. Éppen a hetekben nyitottuk meg a negyediket a két ország között, ami jól érzékelteti a távoli piacok utazóinak egyre erősödő utazási szándékát. Ami nem is csak a vidéki turizmusnak kedvez, hiszen a távoli piacról érkezők jellemzően magasabb költési hajlandósága megmutatkozik a bevételadatokban is. Fontos saleseredményünk még, hogy tavaly év végétől az MTÜ működése alá került a Budapesti Kongresszusi Iroda feladatköre is, amelyet új működési modellel folytatunk. Az a célunk, hogy 2030-ra megduplázzuk a Budapestre vonzott kongresszusok számát, amelyek kulcsfontosságúak a turisztikai forgalom szempontjából.
Nemcsak az imázs játszik szerepet a destináció kiválasztásakor, hanem elsősorban mi még?
A legfrissebb, hét országra kiterjedő, turisztikai motivációkat vizsgáló kutatásunk szerint a nemzetközi turisták elsősorban a városnézés, a kultúra, a termál- és gyógyfürdők és a gasztronómiai kínálat miatt választják Magyarországot. A szomszédos országok vendégei például a vidéki fürdővárosokat vagy a Balatont részesítik előnyben, míg a távolabbi országokból elsősorban Budapest miatt érkeznek hazánkba. A külföldi destináció kiválasztásakor a népszerűség mellett a biztonságos és jó ár-érték arányú úti célokat keresik az utazók. Ezen a téren jó iránytűnek számít a Nemzetközi Szállodai Teljesítménymutató, amely szerint
a magyarországi szállodák a V4-es versenytársaikat rendre maguk mögé utasították az index szinte összes mutatójában.
Értem ezalatt az átlagárat és a revpart (a kiadható szobára eső árbevétel – a szerk.), ami kifejezetten előnyös a jelen gazdasági helyzetben. Budapest szállodái esetében is hasonló a helyzet, ha hoteljeik teljesítményét a többi régiós fővárossal összevetjük.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Ezeket az eredményeket a szálláshelyek folyamatos színvonal-emelkedése tette lehetővé, a mutatók a szektor fejlődését is jól érzékeltetik, amelyet az elmúlt évek jelentős kormányzati támogatásai is megalapoztak. Az is jó piaci visszajelzés, hogy az index szerint a magyarországi szállodákban 61 százalékos foglaltságot mutatott 2023 január–májusában, e tekintetben csak Lengyelország előzött meg minket, és csupán 1 százalékponttal.
Tavaly is számos esetben nyújtott a kormány támogatást a szektornak. Mi indokolja a turizmus iránti kiemelt kormányzati figyelmet?
Talán kevesen tudják, de a turizmus adja a közel 13 százalékát, ráadásul az ágazat 2012 óta kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a nemzetgazdasági átlag. Egyébként a nemzetközi kutatóintézetek várakozásai szerint is az informatika és a mesterséges intelligencia egyre inkább bővülő alkalmazása mellett a turizmus lesz a világgazdaság motorja a következő évtizedben. Ezen túl
beszédes adat az is, hogy az MNB első negyedévi adatai szerint a nemzetközi utazásokból származó devizaegyenleg 39 millió euróval haladta meg a tavalyit.
A külföldi vendégek forgalmának ütemes bővülése következtében a szolgáltatás-külkereskedelem első negyedéves, 2 milliárd eurós aktivumához a turizmus 635 millió euróval járult hozzá, azaz a pozitív egyenleg majdnem egyharmadát a turizmus produkálta és ez egyre jelentősebb a szezon közeledtével, áprilisban például az aktívum közel 40 százalékát adta az utazások egyenlege, egy hónap alatt 320 millió euró nettó beáramlással. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat a magyar gazdaság stabilitásához is sokat tett hozzá. Elmondható, hogy az európai uniós források mellett a turizmus adja a devizamérleg legnagyobb pozitívumát. A teljesítményének köszönhető devizabeáramlás jelentős mértékben biztosítja az ország devizaegyensúlyát, és így segíti a gazdaság stabilitásának fenntartását. Úgy gondolom, hatalmas teljesítmény, hogy a turizmus az elmúlt időszak kihívásai mellett is ilyen gazdasági erőt tud felmutatni, miközben egy a környezeti hatásokra rendkívül érzékenyen reagáló ágazat.
Kifejezetten nagy kihívást jelenthetett a szektornak az energiaárak progresszív növekedése mellett a rentábilis működés. Hogy sikerült az ágazati szereplőknek ezt a hatalmas akadályt leküzdeniük?
Jelentős segítséget nyújtott ehhez az a kormányzati döntés, hogy az energiatámogatásokat kiterjesztették a szállás- és vendéglátóhelyeket üzemeltető kkv-kra. A támogatási lehetőségek teljes kihasználásával akár százmilliós nagyságrendű, érdemi energiamegtakarításra lehetőséget beruházást indíthattak a vállalkozások hosszú távú stabilitásuk, versenyképességük javítására.
Bár akkor sokan vizionáltak bezárásokat, ez végül nem következett be. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a kormány tavaly októbertől idén március végéig felfüggesztette a turisztikai hozzájárulás fizetési kötelezettségét, s ezzel csaknem 40 milliárd forintot hagyott a szolgáltatók zsebében. Mindez annak a hatpontos intézkedéscsomagnak az egyik eleme volt, amelyet a kormány fogadott el az MTÜ javaslatai alapján az elmúlt év őszén. Ennek köszönhetően
közel 100 ezer kis- és középvállalkozó kapott jelentős segítséget terhei csökkentéséhez, gazdasági helyzete javításához.
Ha az energiaár tartósan magasabb sávban marad, akkor az közép- vagy hosszú távon is leküzdendő probléma marad a turisztikai szolgáltatóknak. Ezért is fontos, hogy éljenek azokkal a modernizációs lehetőségekkel, amelyeket a kormány biztosít számukra. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében ráadásul most komoly kormányzati segítséget is kapnak villanyszámláik kifizetéséhez azok a szálláshelyek, amelyek korábban irreálisan magas árú, hosszú távú áramvásárlási szerződésekbe kényszerültek. Számukra a 200 euró per megawattóra ár feletti részt december végéig az állam átvállalja.
Friss döntés az NTAK adatszolgáltatás szakaszos bevezetésének lehetősége. Ezt is a fennálló gazdasági körülményekre való tekintettel, a vállalkozók támogatásaként könyvelik el?
Az iparági szereplőkkel egyeztetve fogalmazta meg az MTÜ azt a javaslatot, amelynek alapján a kormány végül a szakaszos bevezetést írta elő. Ám ennek hátterében valóban az a szándék húzódott, hogy most csak a legnagyobb szolgáltatók kezdjék meg az adatszolgáltatást, vagyis csak azok a vállalkozások, amelyek döntő többsége jelenleg is használ szoftvert az értékesítéshez. Ugyanakkor legalább ilyen fontos volt, hogy bekapcsoljuk az NTAK-ba a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is. Az ehhez vezető út első lépése volt a regisztráció. Július 1-jéig közel 27 ezer turisztikai szolgáltató, azaz mintegy 26 ezer vendéglátó üzlet és ezer attrakció regisztrált. Már ennek eredményeként is minden korábbinál pontosabb képet kapunk a turizmus ágazat vállalkozói összetételéről, a gazdasági, turisztikai jellemzőkről. Ezek az információk elengedhetetlenek a felelős ágazatirányításhoz, az adatalapú döntéshozatalhoz. Ám
hamarosan még pontosabban olvasható trendek és összefüggések állnak majd rendelkezésünkre.
2024. január 1-jétől a 12–100 millió forint közötti nettó árbevételt elért turisztikai vállalkozások is bekapcsolódnak az adatküldésbe, és akkortól tulajdonképpen láthatóvá válik szinte a teljes turisztikai ökoszisztéma gazdasági teljesítménye. Bár a nettó 12 millió forint árbevételt el nem érő szolgáltatóknak – hogy tehermentesítsük őket – nem lesz kötelező az adatszolgáltatás, de úgy vélem, hosszú távon megéri nekik is áttérni a szoftveres értékesítésre. Az NTAK ugyanis nem csak az ágazatirányítási szempontból jelentős fejlesztés. A szolgáltatók is jól használható, az üzleti tervezéshez nélkülözhetetlen adatokat kapnak belőle vissza, amelyek így közvetlenül is hozzájárulnak a versenyképességük erősítéséhez.
Kiemelkedően jó turisztikai forgalomról szóltak az év első hónapjaiban megjelent közleményeik. Folytatódhat nyáron a növekedés?
Júniusban kis híján 4 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a magyarországi szálláshelyeken az NTAK adatai alapján. Egy kutatásunk szerint az utazási hajlandóság idén is megvan a lakosság részéről: a következő három hónapban az itthon utazni tervezők aránya 62 százalék, ami 15 százalékponttal több, mint a kutatás áprilisi hullámában. Közülük 70 százalék a következő belföldi utazását a nyári főszezonra időzítené. Az utolsó pillanatra hagyott utazási döntések miatt viszont ez még nem tudott megjelenni az előfoglalási adatokban.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Amit most az NTAK-ban látunk, hogy július–augusztusra már beérkezett 5,5 millió előfoglalás, amely ugyan 3 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél, de a tapasztalataink szerint ez a szám még jócskán növekedni fog. Ha a nemzetközi vendégforgalmat nézzük, azt láthatjuk, hogy
az első negyedévben a kelet-közép-európai országok átlagához képest nálunk intenzívebb volt a külföldi turisták visszatérése,
és a második negyedév is további erősödést mutat. Az európai turisták többnyire a főszezonra időzítik az utazásukat, ezt az NTAK előfoglalási adatai is megerősítik. Az idei nagy rendezvények vonzásának és főként a távoli piacokról érkező előfoglalások erőteljes növekedésnek köszönhetően a tavalyi, összességében 16,3 millió vendégéjszakával szemben idén 16,7 millió vendégéjszakára számítunk a harmadik negyedévben.
Apropó, nagyrendezvények. Idén nyáron Budapesten rendezik az atlétikai világbajnokságot. Egy ilyen hatalmas esemény értelemszerűen hat a szezonra, az ország turizmusára. De vajon mekkora mértékben?
Valóban, az olyan nagy nemzetközi sport- és kulturális rendezvények, mint amilyen az atlétikai vb is, valóságos turistamágneseknek számítanak. A vb vonzerejét és turisztikai jelentőségét jól mutatja, hogy a verseny idejére érkezett összes foglalásszám 79 százalékkal magasabb, mint a versenyeket követő hétre regisztrált előfoglalásoké.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Ugyanakkor az augusztus végére szóló vendégéjszaka-foglalások száma is országosan 560 ezer jelenleg, nyilván sokan kötik össze a versenyek megtekintését egy kis vidéki kikapcsolódással. Mindenképpen érdemes kiemelni, hogy
a sportrendezvényre érkezők átlagos tartózkodási ideje háromszor hosszabb, mint a szabadidős utazóké.
Egy-egy ilyen verseny pedig a szurkolók pénztárcáját is jobban megnyitja: a május végi budapest Európa Liga-döntő idején például az összes külföldi költés 18 százalékkal nőtt a fővárosban! Meg kell még említenünk ebben a sorban a Forma–1 Magyar Nagydíjat vagy a Sziget Fesztivált is. Valamint Veszprém vendégforgalmának idei alakulása is jól szemlélteti, hogy milyen esélyt kap egy-egy település, térség azzal, hogy nemzetközi szinten is jelentős érdeklődést vonzó rendezvény házigazdája lehet. Az idei magyar EKF-főváros vendégforgalma a január–májusi időszakban máris közel 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, külföldről pedig több mint 40 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak eddig.
A szállodások ugyanakkor nagyon borúlátóan nyilatkoznak a szezonbeli kilátásokról. Milyennek látszik a nyár forgalma?
Tény, hogy van átrendeződés a piacon. A szállodákban közel 3 millió vendégéjszaka-előfoglalást látunk július–augusztusra. Ez valóban 11 százalékkal kevesebb, mint egy éve ilyenkor. Ugyanakkor
a hotelfoglalások visszaesését a többi szálláshelytípusba érkező foglalás kompenzálja.
Ennek alapján a tavaly ilyenkor mérthez képest azonos szintű a foglalt vendégéjszakák értéke a nyár utolsó két hónapjára. Az, hogy az előfoglalások jelentős része magánszálláshelyekre érkezett, egyrészt a vendégek bizalmát tükrözi, másrészt pedig elismerése is a szegmensben lejátszódott minőségi erősödésnek. Az elmúlt évek jelentős fejlesztései nyomán ugyanis közel 14 ezer magánszálláshelyen több mint 42 ezer szoba újult meg, amit közel 42 milliárd forint állami forrás segített. De ez csak egyetlen kiragadott példa arra, hogy elmúlt évek kormányzati támogatásának köszönhetően vidéki térségeinkben is jelentősen bővült a minőségi turizmus kínálata. Hogy csak a leginkább aktuálisat említsem, éppen a napokban érkezett meg – óriási érdeklődés mellett – a Bahart két új kompja és katamaránja a Balatonra.
A hajótársaság 2021-ben elkészült két új kompjával és két új katamaránjával a rendszerváltás óta nem látott korszerűsítést kap a balatoni hajózás. Az új, kényelmes és gyors hajók a turisták számára minőségibb vendégélményt, a helyi lakosoknak pedig sűrűbb átkelést biztosítanak majd a révek között. Emellett ezek lesznek az eddigi legnagyobb utas- és járműbefogadó képességgel rendelkező hajók a Bahart flottájában, s nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy csökkenjen a Balaton körül a gépjárműforgalom és a károsanyag-kibocsátás.
Kvázi félidőben vagyunk már, hogy látja a magyar turizmus idei évét, mi a prognózisa 2023 egészére?
A turizmus rendkívül komplex ágazat, a működését, teljesítményét éppúgy befolyásolja az időjárás, mint az országos vagy regionális társadalmi, gazdasági változások. Ez olyannyira így van, hogy az NTAK-adatok alapján látható, hogy egyetlen Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés 100 forinttal emeli a szálláshelyek átlagárát a többletkereslet nyomán a Balatonon, vagyis amint 30 fok fölé ér a napi átlaghőmérséklet, 50 százalékkal nő az előfoglalások száma. Ennek fényében tehát nehéz lenne felelős becslést adni. Annyit ugyanakkor kijelenthetek, ha a körülmények nem változnak, akkor az év egészére a tavalyit meghaladó vendégforgalmat és a magas költési hajlandóságú turisták még erőteljesebb megnyerésével a bevételek reálértelemben vett növekedését is várjuk. Az is biztosnak látszik, hogy
ahogyan a pandémia idején a belföldi, most a külföldi vendégforgalom diktálja majd a turizmus lendületét. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet minden év rekordév.
A fővárosi és a külföldi vendégforgalom tekintetében a tavalyi évhez képest 10-15 százalékos növekedésre számítunk, elérve a járvány előtti szint 90-95 százalékát. Célunk a stabil növekedés megtartása. Ez összhangban van egyébként az UNWTO által becsült nemzetközi trenddel is, amely szerint a nemzetközi érkezések év végére elérhetik a járvány előtti szint 80-95 százalékát. Ehhez hazánk tudatos országmárka-építésére van szükség külföldön és belföldön egyaránt, valamint aktív marketing-, értékesítési és kommunikációs tevékenységre a forgalomösztönzés érdekében. Így Magyarország nemcsak teljesíteni tudja a fenti célokat, hanem vonzó, erős és biztonságot sugalló országképpel bír majd hosszú távon is, ami továbbra is biztosítja a versenytársakkal szembeni előnyt. Úgy gondolom, hogy mindezen célok eléréséhez a digitális ágazatirányítás és a turizmus teljes digitális átállása adja majd a kulcsot.
