Zarándokutak: egyre többen keresik fel a középkori bányavárosokat is Szent Borbála nevében

Jelentős turisztikai potenciál rejlik a zarándokutakban, amelyek különböző tematika köré épülnek, Közép-Szlovákiában például a középkori bányavárosokat kötik össze egy körülbelül 190 kilométer hosszú körben.

A 29 állomásos Szent Borbála út, a Barborská cesta kilencedik szezonját nyitották meg a napokban az Alberg zarándokszálló átadásával Ostrá Lúkán, az Osztroluczky család által helyreállított és példaértékűen felújított kastély melletti épületben.

A hostel a falu közösségi tevékenységeit és kultúráját támogató központ része, és elsősorban a zarándokoknak kínál szállást. Aki útlevelében pecsétekkel bizonyítani tudja, hogy zarándokként teljesíti az utat, kedvezményesen szállhat meg.

A veszélyes munkát végzők védőszentje

Szent Borbála vértanú, a tizennégy segítőszent egyike, a bányászok mellett a kohászok, a tüzérek, a tűzszerészek, az ágyú- és harangöntők és az építészek védőszentje is. Az egykori középkori bányavárásokat felölelő közép-szlovákiai zarándokút névadója, a veszélyes munkát végzők védőszentje 29 évesen halt meg, ezért fűztek fel 29 állomást a hálózatra. A bányászok egyenruháján is mindenhol 29 gomb van a keresztény vértanú előtti tiszteletadás jeléül.

A Szent Borbála utat nyolc-kilenc nap alatt lehet bejárni, a bányászati hagyományokhoz fűződő műemlékek és látnivalók legjelentősebb helyszíneit érintve a változó tengerszint feletti magasságon, hegyen-völgyön, kijelölt turistaösvényeken, gyalogosan Közép-Szlovákiában.

A többek között Besztercebányát, Körmöcbányát, Selmecbányát és Zólyomot érintő útvonal egyedülálló történelmi és földrajzi látnivalók mentén halad, végigjárni igazi időutazás.

a statisztikák szerint a vallásos zarándoklatokon részt vevők 30 százaléka teszi meg klasszikusan vallási célból, a 70 százalék viszont spirituális utazó, aki lényegében ki akarja tisztítani a fejét, és speciális élményre vágyik.

A Szent Borbála útra is sokkal többen vállalkoznak nem klasszikus zarándokként, számukra ez az utazás különleges alkalom arra is, hogy az épített örökséget és a bányatörténelmet egyaránt megismerjék. A régióban sok, a bányászattal összefüggő műszaki értéket megőriztek. Errefelé a bányászat befolyásolta az életmódot, kultúrát, a szokásokat, és hagyott gazdag helyi és kulturális emlékeket. 

A tematikus út 29 állomása között szerepel 

• Besztercebánya, mint kiindulópont és utolsó stáció, hiszen az egykori királyi városban és környékén zajlott a világ rézbányászatának 40 százaléka a Thurzo–Fugger-bányatársaság lelőhelyein, amelyek a legjobb minőségű rézről voltak híresek,
• az Óhegyen a Minor-bazilika, 
• Európa földrajzi középpontja Szent János templomával a Jánoshegyen, 
• az úrvölgyi Bányászati tanösvény, 
• Körmöcbányán a világ legrégebbi pénzverdéje, a Ferdinánd-tárna és Bányászati Múzeum az András-tárnában, 
• Saskő várának romjai, 
• a gyógyfürdő Szklenófürdő városában, 
• a 300 éves garamszegi artikuláris fatemplom.

Szállást a vándorok számos helyen már korhű környezetben találnak, csaknem két évtizeden át tartó újjáépítés után nyitotta meg kapuit a garamszegi várkastély, a gótikus vízivár, amely már a tatárjárás idején is állt, később pedig tovább épült, 1733-ban készült el az utolsó szárnya. Itt korabeli környezetben, kedvezményekkel várják a betérő zarándokokat éjszakára. 

Tovább bővül az infrastruktúra

A zarándokút fejlesztése során az információ, a regisztráció és a kedvezmények rendszerének finomhangolása és bővítése zajlik. Egyelőre csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy a kilencedik szezonját kezdő tematikus útvonalat hányan járták végig. A hátizsákra kötött aranyszínű szalag azt jelzi, hogy a vándor épp a középkori bányavárosok között halad, az út menti szolgáltatók és szállásadók, a műemlékek sokaságát fenntartók reményei szerint évről évre nagyobb számban.

A bányák történelmét életben tartani hivatott út méltó emléket állít azok sokaságának, akik hajdan ebben az iparágban éltek, és nagyrészt két kezükkel állították elő a kor egyik fontos alapanyagát, a rezet.