Kiwi-vezér: az MI-ügynökeinket nem kell betanítani és nyelvi korlátjaik sincsenek
Nagy sajtóvisszhangja van a járatkéséseknek, -törléseknek idén, holott a légi közlekedésben nem szokatlan jelenségről van szó. A Kiwinél miként ítélik meg a mostani időszakot?
A koronavírus-járvány megtörte az iparág lendületét, ez vitathatatlan, de az is, hogy a Covid előtti időszakhoz képest több járatot szakítanak meg késés vagy törlés miatt. A pandémia után ráadásul a repülőterek még nem álltak készen az újranyitásra, és az sem elhanyagolható tény, hogy a légtér is egyre zsúfoltabb. A CrowdStrike-frissítés okozta IT-leállás azt bizonyította, hogy milyen előre nem látható tényezőknek van kitéve az ágazat, de említhetném a geopolitikai helyzetet is a rengeteg nemzetközi konfliktussal. Úgy gondolom, ezekből csak több lesz a jövőben, és ott van még az időjárás, a globális felmelegedés is mint a légi közlekedést befolyásoló faktor.
A mi ügyfeleink arra vágynak, hogy az összes repülési lehetőséget megtalálják egy helyen, átlátható árakkal, rejtett díjak nélkül, miközben azt szeretnék, hogy az őket érintő járatkéséseket, -törléseket, de még a becsekkolási folyamatokat is kezeljük helyettük. Éppen ezért fejlesztettük tovább a garanciaprogramunkat, hogy már a foglalás pillanatától érvényes kreditet biztosítsunk a felhasználóinknak, amely egy esetleges törlés esetén azonnal elérhető lesz számukra. Tavaly óta dolgozunk ezen a projekten, vagyis a jelenlegi szituációtól független az új szolgáltatásunk bevezetése.
Magyarország, és ezen belül is Budapest szerepét hogyan látja az európai turizmusban?
Inkább úgy közelíteném meg a kérdést, hogy a magyar piac kulcsfontosságú nekünk. Emiatt vezettük be itt is az átirányítási opciót – melynek értelmében vállaljuk, hogy ha nem tudunk kedvezőbb árat adni a légitársaság árainál, átirányítjuk hozzájuk a klienseket – és a garanciaprogramunkat. Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában lesznek elérhetőek ezek a lehetőségek.
A magyar állam által nemrégiben visszavásárolt budapesti repülőtérről mi a véleménye?
Olyan csomópontnak, úgynevezett hubnak tartom a Budapest Airportot, amelynek jelentős szerepe van Közép-Kelet-Európa légi közlekedésében. Tisztában vagyunk az itteni késésekkel, járattörlések, de ahogy már korábban is mondtam, most már megvan ezekre a megoldásunk.
Azt tapasztaljuk, hogy a Ferihegyről repülő magyarok körében a legnépszerűbb desztinációk közé
- Spanyolország,
- Olaszország,
- Németország,
- Görögország,
- az Egyesült Királyság,
- Törökország,
- Franciaország,
- Hollandia,
- Svájc és
- Portugália tartozik.
Ugyanakkor azt is látjuk, érzékeljük, hogy mennyire felkapott lett önöknél Törökország, bár a kimutatásaink szerint a legnagyobb növekedést az úti célok között Albánia produkálta, ahová az előző évhez képest 190 százalékkal több ülőhelyet értékesítettünk Magyarországon. Ezen kívül még Srí Lankát érdemes megemlíteni, az Indiai-óceán északi részén található szigetország is egyre kedveltebb a magyaroknál.
Felkapott lett mostanság a túlzott turizmus mint kifejezés.
Ez a trend – az „overtourism” – az egyre növekvő keresletből fakad, és ez a felelős a sok járatmegszakításért. Hatással van a turisták, de főleg a helyiek életére. Egyre több utas foglal az utolsó pillanatban, melynek egyik oka a klímaváltozás, vagyis az időjárás. A zsúfolt helyszínek helyett sokan keresnek alternatív úti célokat: ilyen a már említett Albánia, de az északon található Norvégia is nagyon felkapott lett az utóbbi években.
A slágerdesztinációk – mint Barcelona, London, Párizs, Róma, vagy bármelyik görög, olasz, spanyol település – tömegeket vonzanak, de főleg az utóbbi helyeken szinte már elviselhetetlenül meleg van a nyári hónapokban. Egyértelművé vált, hogy immár sokan kerülik a turistaszezonokat, és inkább évente többször, de rövidebb időre utaznak külföldre.
Nem titok, mi csak profitálunk abból, ha olyan helyekre jutnak el az emberek, ahová korábban nem vágytak, és a különböző járatok összekapcsolása is a malmunkra hajtja a vizet. Nem félek attól, hogy a hirtelen felfedezett célpontok esetében is kialakul túlzott turizmus, mivel szerintem egyre több az impulzív vásárló, aki az utazás előtti napokban foglal, amikor már megbizonyosodott az időjárási körülményekről.
A mesterséges intelligencia rohammértékű fejlődése mennyire írja át a szabályokat az iparágban, és egy olyan technológiai vállalatnál, mint az önöké?
Egy techcég vagyunk, ezért ahol tehetjük, mesterséges intelligenciát használunk. Nagy csodálója vagyok az MI-nek, amelyről úgy vélem, alapjaiban változtatja meg az életünket. Ennek ellenére nem hinném, hogy túlzott hatással lesz a légi közlekedésre a szigorú szabályozások miatt, inkább az optimalizálásban segít majd. Repüléskor, a valós idejű kommunikáció során elképzelhetetlennek tartom, hogy „gépet” használjanak, mert túl nagy lenne a kockázat. Ott van ráadásul még a társadalmi elfogadottság is, amellyel egyelőre meg kell küzdenie ennek a technológiának. Jelenleg ugyanis teljesen másként ítélik meg azt a hibát, amelyet ember okoz.
A másik probléma, amellyel mi is szembesülünk, hogy járattörlések, -késések következtében hirtelen megnő a forgalom a platformunkon. A CrowdStrike okozta leállás például húsz-harmincszoros felhasználói volument terelt az oldalunkra.
Ha csakis a humán erőforrásainkra támaszkodnánk ilyen esetekben, a jelenlegi mennyiségnél hússzor-harmincszor több embert kellene alkalmaznunk az ügyfélközpontjainkban, ami képtelenség.
A mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően tudunk változatlan minőségű szolgáltatást nyújtani ezekben a szituációkban, ezért is költünk rá folyamatosan. Oda jutottunk, hogy a megkereséseink ötödét immár az MI-ügynökeink kezelik. Ezek a „robotok” is pénzbe kerülnek, de nem kell őket betanítani, vagyis azonnal hadra foghatók, és nyelvi akadályok sem hátráltatják a munkájukat.
Sok kis kockázat okozhat zavart Európa árampiacán – megint kibukott a magyar importfüggés, csak két ország van mögöttünk
