Teljesen tönkreteheti Dubajt a közel-keleti válság?
Dubaj évtizedeken keresztül fontos légi közlekedési hubként és luxusutazási célpontként pozicionálta magát, most azonban az iráni háború eszkalációja azzal fenyeget, hogy felborítja az egész Közel-Kelet elmúlt időszakban kialakult turisztikai rendszerét. „Minél tovább tart a jelenlegi háborús konfliktus, annál nagyobb lesz a hatása” – idézi az Origo Dave Goodgert, a Tourism Economics európai, közel-keleti és afrikai ügyvezető igazgatóját, aki azt is hozzáteszi, hogy „a biztonságérzet, amely a régióba irányuló utazások alapját képezte”, most az erodálódás veszélyével néz szembe.
Elveszhet Dubaj korábbi renoméja?
Miután Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megtámadta Iránt, sorra légtérzárat léptettek életbe a Perzsa-öböl térségében, minek következtében rengetegen rekedtek a régióban, ráadásul az iráni válaszcsapások nemcsak Izrael és az Egyesült Államok térségben lévő katonai bázisai ellen irányultak, hanem támadások értek más célpontokat is, például az Egyesült Arab Emírségekben.
Többek között Dubaj két luxusszállodája is megrongálódott – írja a Travel Weekly. Találat érte az ikonikus, vitorla alakú Burdzs al-Arabot, és a Palm Jumeirah szigeten található Fairmont The Palm Hotelben szintén károk keletkeztek. Hala Matar Choufany, a HVS globális vendéglátóipari tanácsadó cég közel-keleti, afrikai és dél-ázsiai elnöke szerint ezeknek a történéseknek az időpontja különösen negatív hatást gyakorol a helyzetre, március és április ugyanis erős szezonnak számít a régióban. „Ha a bizonytalanság ebben az időszakban csökkenti az utazási kedvet, az aránytalanul nagy hatással jár” – teszi hozzá. A főszezonban elvesztett vendégéjszakákat nehéz teljes mértékben pótolni az év későbbi időszakában.
A konfliktus előtt a régió turisztikai kilátásai igen kedvezők voltak az idei évre. Goodger ezzel kapcsolatban kiemeli: miközben az Öböl Menti Együttműködési Tanács országaiban (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) a korábbi prognózisok szerint 2026-ban 8 százalékkal emelkedett volna a vendégek száma, ez már a múlté, ugyanis a mostani események tükrében 11 és 26 százalék közötti csökkenés várható. Ennek mértéke természetesen nagyban függ attól, hogy meddig tart az amerikai–iráni háború.
Ha a konfliktus nem zárul le két hónapon belül, akkor a régióban a turisták száma több mint negyedével csökkenhet.
Nem beszélve a tágabb globális következményekről. A világ légitranzit-forgalmának nagyjából 14 százaléka ezeken a regionális csomópontokon, Dubajon, Abu-Dzabin és Dohán keresztül bonyolódik le. „Ennek várható hatásait még nem tudtuk teljes mértékben számszerűsíteni, de mindenképpen nagy csapást fog jelenteni a hosszú távú utazásokra, különösen Európa és Ázsia között” – szögezi le Goodger. A légtérzárlatok arra kényszerítik a légitársaságokat, hogy hosszabb útvonalakat válasszanak, amivel növekszik az üzemanyag-fogyasztás, és ez drágábbá teszi az utazást. Az olajpiacon tapasztalható zavarok miatt pedig emelkednek a repülőgépüzemanyag-árak is.
A bizonytalan helyzet kérdéseket vet fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy hová lehetne átirányítani a hosszú távú légi forgalmat a dubaji repülőtérről, hiszen a város földrajzi fekvése rendkívül kedvező ahhoz, hogy tranzitközpont legyen. Erről itt olvashat bővebben.
