Molos ársapka lesz a mérce

Az egyetemes gázszolgáltatás számára beszerzett gáz legmagasabb, hatósági ára az lesz, amennyiért a Mol eladja a nagykereskedőnek a Magyarországon termelt gázt – derül ki a gáztörvény módosító javaslatából. A Mol eladási árát a szakminiszter határozza meg a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata alapján. A társaság árképzésére és áralkalmazására is a MEH tesz javaslatot, ennek érdekében betekinthet a könyveibe, akár titkos üzleti adataiba is.

Az idén a közel 11 milliárd köbméteres, országos gázfelhasználásból az egyetemes piac mintegy 4,5 milliárdot képvisel, ebből a Molra legfeljebb 2,2 milliárd jut, vagyis erre a tételre vonatkozik a hatósági szabályozás. A Mol a szabályozás szigorítása alól nem bújhat ki azzal, hogy inkább a versenypiacra termel, mert a miniszter határozza meg az évente az egyetemes szolgáltatásnak felajánlandó mennyiséget is. Feltehetően azonban a Mol belföldi termelése csökkenhet, ha az egyetemes piacra történő termelés nem hoz nyereséget, hiszen a társaság nem költ veszteséges tevékenység fenntartására.

Kelepcébe kerül a nagykereskedő E.On Földgáz Trade (EFT) is. Ha ugyanis drágábban vásárol másik meghatározó szállítójától, a Panrusgáztól vagy bármely más forrásból, mint a Moltól, akkor a különbözetet nem érvényesítheti az áraiban. Az egyetemes felhasználók számára megvett gázt csak nekik adhatja el. Ha azok nem veszik át tőle a megrendelt mennyiséget, nem követelheti tőlük annak árát.

A nagykereskedőnek és vevőinek a gáztörvény módosításától számítva három nap alatt kell sokmilliárdos szerződéseiket újratárgyalni és „ellátási típusú” formában újrakötni, a negyedik napon pedig bemutatni a MEH-nél. Szakmai körök szerint ilyen rövid idő alatt ez lehetetlen. Ám ha az EFT és vevői ezt nem teszik meg, akkor szerződéseik az új gáztörvény szerint automatikusan átalakulnak ellátási típusúvá.

A módosító indítvány minden gázköltségelem tárgyalásánál leszögezi, hogy az éppen érintett, egyetemes ellátásban részt vevő, illetve versenypiaci cég nem kezelheti indokolt költségként a különadót, s azt nem is jelenítheti meg az áraiban.

Jelentős változás várható a biztonsági gázkészletezésben is. A szakminiszter a tervezet szerint minden év január 15-ig közli az adott évben kötelezően tárolandó mennyiséget, 600–1200 millió köbméter között. A biztonsági készlet jelenlegi, 1200 millió köbméteres nagysága tehát csak a felső határ lesz. Az, hogy mostantól lesz egy jelentős, évi 600 millió köbméteres „játéka” a biztonsági készleteknek, megnehezíti az E.On Földgáz Storage (EFS) számára a tervezést, közvetve tehát növeli a költségeit. Igaz, mivel túlkínálat van a piacon, a társaságnak most éppen kedvezne, ha a 2011-es biztonsági készletek csökkennének, mert akkor az ő gáza jobban fogyna.

A hazai biztonsági készlet a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tulajdona. A tárolótörvény módosítása szerint a miniszter dönt az előbbi határidőig arról is, hogy a biztonsági készletekből mikor, mennyit és milyen feltételekkel kell betárolni vagy éppen eladni, illetve hogy mekkorának kell lenni a ki- és betárolási kapacitásoknak. (Szintén a MEH javaslatára támaszkodva.) A szövetség beszerzési ár alatt nem adhatja el a gázt, a bevételét pedig csak hitelei törlesztésére és készletpótlásra használhatja. Ha szabad tárolókapacitásai vannak, azt bérbe adhatja, de csak a miniszteri rendeletben foglalt szabályok szerint.

A módosítások mindenképpen kedveznek az egyetemes piaci felhasználóknak, hiszen csökkenhet az áremelkedés üteme, sőt, később még olcsóbban is kaphatják a gázt.

A törvény módosítása élénkítheti a versenypiacot is, hiszen azok a társaságok, amelyek túl szűknek találják az egyetemes piaci zubbonyt, levethetik, és szerencsét próbálhatnak éles feltételek között is. A módosító indítványt benyújtó Rogán Antal fideszes képviselő is erre számít minapi parlamenti felszólalása szerint. Mint elmondta, nem az egyetemes szolgáltatásban kell meggazdagodni, akinek kevés a szegmensben megszerezhető profit, csatlakozhat a gyarapodó számú versenypiaci kereskedőkhöz.

Ám ez a gondolatmenet csak akkor igaz, ha valóban jelentős tartalékok vannak az egyetemes szolgáltatás mai rendszerében, s részben emiatt magasak a hazai egyetemes piaci gázárak. Ha így van, akkor az egyetemes piacinál nagyobb profitra vágyók valóban inkább a versenypiacon próbálhatnak szerencsét, a lakossági szegmens legnagyobb kiszolgálója, az EMFESZ riválisaiként. Utóbbi cégnél mégsem tartanak az új szabályozástól. Azt mondják, kedvező lesz, ha a gáztörvény módosítása után is fennmarad a versenysemlegesség, szabadon fejlődhet a gázpiac a cégeivel együtt, s ha valóban esnek majd a lakossági árak. Fontosnak tartják azt is, hogy a lakossági fogyasztók továbbra is vásárolhassanak olyan társaságtól, amelynél kedvezményeket is élvezhetnek.

Létrejön egy keresztfinanszírozás, amelynek következtében romlik a nagyfogyasztók versenyképessége.

Létrejön egy keresztfinanszírozás, amelynek következtében romlik a nagyfogyasztók versenyképessége.

-->