Paks: felezni kell az időt?

Magyarországnak mielőbb lépnie kell az Paks II. projektnek az Euratom által kifogásolt fűtelem-szállítási szerződése módosítása ügyében, még akkor is, ha túlzóak az ezzel kapcsolatban a múlt hétvégén megjelent aggályok. A beruházás ugyanis – a feltételezettel ellentétben – valószínűleg tényleg nincs veszélyben, mert a róla szóló magyar-orosz kormányközi megállapodás ellen az Euratom nem emelt kifogást. Úgy tudni, ahhoz nem járul hozzá az uniós szervezet, hogy a beruházás kivitelezőjén, a Roszatom (illetve annak leányvállalatán) kívül más társaságnak ne is legyen paksi fűtőelem-beszállítási lehetősége.

A projekt kormánybiztosa, Aszódi Attila korábban azt közölte a Világgazdasággal, hogy a 20 évre kötött megállapodásban a Roszatom nem kért kizárólagosságot, de az Euratom elvárja, hogy megteremtődjön a beszerzés diverzifikációjának lehetősége. E diverzifikációs lehetőséget azonban az Euratom nyilván hihetőbbnek tartaná egy rövidebb időre szóló szállítási megállapodás esetében.

„A Fennovoima annak érdekében, hogy eleget tegyen az európai ellátás-biztonsági elvárásoknak, csak 10 éves üzemanyag-szállítási szerződést írt alá a Roszatomhoz tartozó TVEL-lel. Így e megállapodást az Euratom 2014. áprilisában jóvá is hagyta” – válaszolt a Világgazdaságnak Anna Tainio, azon beruházó társaság szóvivője, amely számára a finnországi Pyhäjokiban építi fel a Hanhikivi 1. atomerőművet az orosz társaság. A finn projekt előkészületei kicsit korábban indultak a paksiaknál. Anna Tainio tájékoztatása szerint műszakilag nincs akadálya, hogy a Fennovoima atomerőműve a TVEL-től eltérő gyártó fűtőanyagot használjon. A Westinghouse például megfelelő időn belül képes kifejleszteni Hanhikivi 1 számára az új terméket. A tízéves szerződés lejárta után a Fennovoima nemzetközi fűtőanyag-tendert írhat ki, amelyen a világ bármely más, érintett gyártója indulhat. A Hanhikivi 1-nek két alkalommal történő fűtőanyag-cserére lesznek tartalékai a biztonságos üzemmenet érdekében, vagyis a létesítmény két éven át működhet gond nélkül az üzemanyag-utánpótlás elakadása esetén is.

Egyébként a működő Paks Atomerőmű is működhet orosztól eltérő fűtőelemmel. „Már a kilencvenes évek közepén felmértük a mienkhez hasonló rendszerű, finnországi (loviisai) atomerőművel, hogy mennyire tudjuk használni az azóta amerikai ellenőrzés alá került, európai BNFL fűtőelemeit. A finnek meg is állapodtak a gyártóval, mi nem” – mondta korábban lapunknak Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.

Pyhäjokiban ugyanolyan 1200 megawattos, nyomott vizes, AES-2006-os reaktor épül majd, amilyenek az idővel leállítandó, paksi blokkokat is fel fogják váltani. Hasonlatosság még a két projekt között, hogy az ottani beruházó is tender nélkül bízta meg a Roszatomot, és az is, hogy az orosz fél ott is beszállt hitellel a beruházás finanszírozásába.

Innen azonban a különbségek következnek. A Fennovoima például csak azután állapodott meg a Roszatommal, hogy előbb vele és az egyik riválisával is tárgyalt, a párhuzamos egyeztetésekről és azok néhány részletéről pedig tudott a nyilvánosság. A tender mellőzését másfél éve az orosz társaság komoly gyakorlatával, és a már sok helyen bizonyított felkészültségével magyarázta a Világgazdaságnak Tiina Tigerstedt, a beruházó társaság nemzetközi kommunikációjáért felelős igazgatója. E mellett szól a cég honapján olvashatók szerint, hogy ma 18 orosz, darab nyomott vizes atomreaktor működik biztonsággal az Európai Unióban, és a két finnországi egység évtizedek óta hiba nélkül végzi a munkáját.

Eltérés még, hogy a Fennovoima nem a finn állam, hanem a saját pénzét költi, ugyanis magáncég. Olyan vállalatok és önkormányzatok alapították, amelyek később a Hanhikivi 1. áramát is meg fogják vásárolni, mégpedig önköltségi áron. További különbség, hogy Magyarországon az államon kívül nem lehet más tulajdonosa az atomerőműnek, addig Finnországban, arra is mód nyílt, hogy a Roszatom megszerezze a Fennovoima 34 százalékát. Természetesen a Fennovoima szerződéseihez, és a Roszatom tulajdonszerzéséhez is kellett a finn parlament jóváhagyása. (A Fennovoima 66 százaléka a Finnish Voima OY SF-é, 34 százaléka a Roszatom helyi leányvállalatáé. a RAOS Voimáé.) A korábbi hírek szerint a beruházás leghamarabb 2015-ben indulna, 2024-ben adnák át, a 6,5 milliárd eurós költségéből pedig a Fennovoima 1,6 milliárdot állna, a többit a Roszatom.

Szintén eltérés, hogy a finnek helyi beszállítási arányt sem kötöttek ki, persze szeretnének minél több feladatot kapni a beruházás során.
Végül Paks II-vel ellentétben a Hanhikivi 1 zöldmezős beruházásban létesül.

-->