Újabb fejlemény a Mol-INA-ügyben
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította:
ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó.
Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták – közölte a lap.
Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak.
Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben
– közölték a levélben.
A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket.
Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban.
Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket – írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg – húzták alá.
