Még nincs végleges lista

Lefaragás. Mintegy 260 igazgatósági és 190 felügyelőbizottsági poszt szűnik meg hamarosan a kormány múlt héten bejelentett bértömeg-csökkentési terve szerint a többségi állami tulajdonú vállalatoknál. Kevesebb lesz a vezetési szint, és átszervezik az érintett társaságok irányítását is. Mindettől akkora bérmegtakarítást remél a kormány, hogy már nem is lesz szükség tömeges létszámleépítésre, hogy 15 százalékot lehesen lefaragni az állami vállalatok 322 milliárdos bérköltségéből. A megtakarítandó 48,3 milliárd forintnak ebben az évben időarányosan nagyjából a felével, azaz mintegy 24 milliárddal kell számolni.

Bár Fellegi Tamás fejlesztési miniszter megjelölt néhány olyan, stratégiainak minősülő társaságot, amelynek továbbra is megmarad az igazgatósága – MNV, MÁV, MFB, MVM, Szerencsejáték, Magyar Posta –, nem tudni, hogy a teljes lista ennél öt vagy ötven céggel hosszabb-e. Magyarországon ugyanis – ellentétben több más országgal – a „stratégiai vállalat” már nem hivatalos kategória. Tevékenységük jellege miatt így például stratégiainak tarthatnánk a honvédelmi profilú vállalatokat, meg egyes, honvédelmi létesítményeknek helyet adó (és MNV–HM irányítású) erdészeti társaságokat is, a tényleges kormányzati megfontolások azonban nem ismertek.

„Talán már egy-két héten belül kiderül, hogy pontosan mely cégeket minősít a kormány stratégiai jelentőségűnek. Csak ekkor tudok arra is válaszolni, hogy mely vezetői posztok szűnnek majd meg” – válaszolt lapunknak Nagy Anna kormányszóvivő. Hasonló okból korainak minősült az a kérdésünk is, hogy pontosan mekkora megtakarítást vár a kormány a fenti, alapvetően a vállalati vezetőket érintő intézkedésektől, és mennyi lesz az, amelyet mindenképpen elbocsátásokkal kell megoldani. Félő ugyanis, hogy nem gyűlnek össze komoly milliárdok az esetleg tényleg érdemi munkavégzés nélkül felvett juttatások megvonásával.

A legnagyobb, 73 milliárd forintos bérköltsége 2009-ben a Magyar Postának volt, emellett 12,6 milliárdos bérjellegű kiadása, viszont 24,4 milliárd forint munkáltatói járulékot utalt át az államnak. 51,3 milliárdjával nagy bérfizető volt a MÁV és 42,4 milliárdjával az MVM csoport is, a mögöttük lévők viszont már nagyságrenddel kisebb összeget költöttek dolgozóikra.

Nem kivétel a jegybankelnök sem

„A kormány nem enged abból a tervéből, hogy kétmillió forintban maximálja az állami vezetők fizetését, köztük a jegybankelnökét” – idézi Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőt az MTI-Eco. A kérdés azért merült fel, mert uniós szabályok miatt nem csökkenthető a jegybankelnök fizetése a jegybank pénzügyi függetlenségének megsértése nélkül. Szijjártó Péter azonban azt mondta, hogy a kormány által tervezett lépés minden jogszabályi előírásnak megfelel majd, és a kabinet eleget tesz minden egyeztetési kötelezettségének az Európai Unióval, valamint minden más nemzetközi intézménnyel. Az Index emlékeztet, hogy a jegybankelnöki fizetésről szóló rendelkezések az előző Fidesz-kormány idején kerültek be a törvénybe, az akkor megállapított összeget azóta egy törvényi automatizmussal kell évente korrigálni. VG