Zsákutcában a hazai H-busz

Úgy tűnik, kátyúba esett a hidrogénüzemű buszok magyarországi gyártása és exportja. A látványos projekthez szükséges amerikai hidrogéntechnológia meghonosításáról 2007-ben még Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter írt alá szándéknyilatkozatot az amerikai hátterű Quantum Energyvel. A gyártás 2008-ban indult volna Budapesten és Miskolcon, MFB-finanszírozással. Az üzemanyagot a Quantum Energy Kft. állította volna elő úgy, hogy magyarországi szélerőművei áramával vizet bontott volna. A vállalkozás azonban nem kapta meg az MFB-től remélt hitelt. A projekt az időközben felszámolás sorsára jutott Quantum Energy Kft.-től átkerült a vele részben azonos tulajdonosi hátterű H2 Bus Kft.-hez. Utóbbi több mint ezer járműre vett fel megrendelést nyugat-európai nagyvárosoktól a következő 10 évre. Ez a darabszám jelentősen nőne, ha sikerülne bemutatni a prototípust.

Csakhogy – tájékoztatták a Világgazdaságot a H2 Bus Kft.-nél – a cég továbbra sem jut hitelhez, kiszemelt gyártóhelyeiről, szélerőműprojektjeiről és hazai üzemanyagcella-telepítéseiről pedig le kell mondania.

„A buszösszeszerelést 2006-ban az ARC buszcsalád budapesti gyártására alapoztuk volna. A hidrogénmotort a Fordtól vártuk, a hajtáslánc pedig saját mérnökeink világon egyedülálló fejlesztése volt” – közölte lapunkkal a kft. stratégiai igazgatója és többségi tulajdonosa, Dávid Csaba. Elmondása szerint azonban cége elesett a szigethalmi Auto Rad Controlle Kft.-vel (ARC) való együttműködéstől, mert a társaságtól más vállalkozóhoz került át a buszok gyártási joga. A H2 Bus másik kiszemelt partnerét, a Mercedes minőségű buszt előállító Magyar Járműtechnikai Zrt.-t felszámolják. Nincs már meg a havi 8-10 millió forintot hozó törökszentmiklósi szélerőmű sem, visszakerült a hitelező bank ellenőrzése alá.

„Hiába igazoltuk a bankoknál, hogy vannak megrendeléseink, nem kaptunk hitelt. Többszörös fedezetet követeltek, ahelyett hogy például ellenőrizték volna megrendelőink komolyságát és fizetőképességét. Közben Köln 1000 buszt igényelne tőlünk, hogy azokkal hasznosíthassa a vegyipari létesítményeiben keletkező felesleges hidrogént. Bolzano és Frankfurt 10-10 buszt vár további 40, illetve 20 járműre szóló opcióval, és a napokban Írországból is kértek öt általunk fejlesztett hidrogénhajtású buszt. Hajtásláncunk sikere felkeltette a nagy európai kikötők (Rotterdam, Amszterdam, Hamburg, Bremerhaven) érdeklődését is, ahol több ezer konténerszállító automata járművet kellene ellátni a hidrogénhajtásunkkal. De úgy tűnik, nem tudjuk a fenti munkákat elvégezni, csak ha országot váltunk” – panaszolja Dávid Csaba, akinek 1,8 milliárdja veszne el, ha hagyná az itthoni fejlesztéseket tönkremenni.

A veszteségbe belejátszik egy másik sikertörténetnek indult vállalkozás kisiklása is. Dávid Csaba H2 Power Kft. nevű cége két éve tíz hidrogéncellát telepített a Magyar Telekomnak (MT) tesztüzemre, további megrendelések reményében. E cellák sokkal olcsóbban üzemeltethetők és karbantarthatók, mint a hagyományos akkumulátortelepek és a tartalék dízeláramforrások. Hatékonysági mutatói, élettartam- és egyéb adatai is kedvezőbbek. Ilyenek Európában még nincsenek, csak az USA-ban, ahol azokat a szállító Altergy gyártja. A szükséges hidrogént – már szélerőmű híján – az amerikai hátterű, de Európában mindenhol jelen lévő, hidrogén-kúthálózatot fejlesztő Air Products and Chemical állítja elő és juttatja a kért helyszínre. Az MT hálózati adatainak ismeretében Dávid Csaba szerint akár négyezer ilyen cellát is ésszerű lenne megvásárolnia a távközlési társaságnak. Persze a cellák üzemeltetése és karbantartása csak nagyobb darabszám mellett kifizetődő, a mostani néhány egység kiszolgálása viszont hatalmas veszteséget okoz a H2 Powernek.

Ám kedvező minősítése ellenére a MT nem rendelt további cellákat. Chris Mattheisen, az MT elnök-vezérigazgatója egyebek között arról tájékoztatta Dávid Csabát, hogy piacorientált cégének a megrendelései nagyban függnek az árbevételtől, vállalatát a gazdasági visszaesés óvatosságra szorítja, de ha tendert írnak ki, azon örömmel látják a H2 Powert is.

A Vodafone 400 új bázisállomást telepít Magyarországon. Dávid Csaba bízik abban, hogy a már korábban a Vodafone-nak eljuttatott anyag alapján a cég a rendkívül költséges és környezetszennyező eljárás helyett a H2 Power világszínvonalú technológiáját alkalmazza.