Hiába szeretjük a magyar termékeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEzt erősíti az Ipsos friss felmérése is, amely szerint a lakosság főleg az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, különösen a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Ennek ellentmondanak a külkereskedelmi adatok, amelyek itt is a behozatal dinamikus növekedését mutatják az uniós csatlakozás óta. Nemcsak a feldolgozott termékek esetében növekszik az import, de – az alacsonyabb feldolgozottságú élelmiszerek kivitelének növekedése mellett – a nyersanyag-behozatal is számottevő. (Ez jellemzi például a sertéságazatot, ahol a drasztikusan csökkenő állatállomány nem képes ellátni a feldolgozóipart.)
Kérdéses tehát, mi egyáltalán magyar. „Felmérések szerint a vásárló főleg az ismert márkákat tekinti hazainak – függetlenül attól, ezeket Magyarországon gyártják-e” – mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte: amíg az említett, 30 százalékra becsült kereskedői behozatalról sokat beszélünk, az ipari importról kevés szó esik. Márpedig a hazánkban működő multinacionális feldolgozóipari cégek gyakran külföldön gyártják akár a hagyományos magyar márkatermékeket is, de még az itt előállított élelmiszerek is sokszor külföldi alapanyagból készülnek.”
A lapunknak nyilatkozó gyártók kiemelték: helyettesítő termékként 2-3 külföldi mellett mindössze egyetlen hazai jelenik meg, ami részben azzal magyarázható, hogy a nagy áruházláncok külföldi anyacégük megmaradt készleteit helyezik ki a magyar üzletekbe. A Kaposvári Egyetem marketingtanszékének kutatása ugyanakkor rámutat: mind a felső, mind a legolcsóbb termékkategóriák esetében erőteljes akciókkal kínálnak importalternatívát az áruházak.
Az előbbiekben különlegességekkel, az alsó szegmensben saját márkás termékekkel – mutatott rá a kutatást ismertető Polereczki Zsolt. Ezért látják úgy a termelők, törvényi szabályozás helyett megfelelő partneri megállapodás lenne szerencsés a gyártók és a kereskedők között. Vámos György szerint a magyar áruk arányát nem annyira az üzlet mérete, mint a tulajdonos üzletpolitikája határozza meg.
2009 harmadik negyedévében a háztartások 1,3 százalékkal alacsonyabb értékben vásároltak a napi fogyasztási cikkekből, mint egy évvel korábban – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet adataiból. Egyre nagyobb súlyt kapnak az olcsó, „B”- márkás termékek.
