Földpiac: árrobbanás előtt
A válság hatására 2008 végén 30-40 százalékkal nőttek ugyan az árak, ám a kereslet később visszaállt. Így reálisnak tűnnek az árrobbanásról szóló jóslatok, ám azt is könnyű előre látni, hogy a leköszönő Országgyűlés szinte egyhangúlag fog rábólintani arra az MSZP-s határozattervezetre, amely a moratórium meghosszabbítása mellett áll ki.
„A magyar gazdálkodók érdeke a moratórium fenntartása, annál is inkább, mivel a csatlakozáskori állapothoz képest nem történt érdemi változás” – véli Forgács Barna. Ezért kezdeményezte az általa vezetett Magyar Agrárkamara a tilalom fenntartását támogató határozatot is. Fontos azonban tudni – tette hozzá –, hogy a földárak a hazai mezőgazdaság jövedelmezőségéhez képest egyáltalán nem alacsonyak. Sőt, néhol irreális összeget kérnek: ha pedig ezen az áron sem tudja megvenni a földet egy hazai gazdálkodó, mindegy, mennyire drágul majd.
A tilalom meghosszabbításával szerinte időt lehet nyerni. „A csatlakozás óta a szférának juttatott támogatásoknak hála a jövedelemtermelő képesség évről évre növekedhet, így a meghoszszabbított moratórium lejártakor, 2014-re elérhetjük azt a szintet, hogy már ne okozzon zavart a piacon a külföldi vevők megjelenése” – mondta Forgács Barna.
A moratórium vége alaposan megmozgathatja a piacot – véli a Földbróker.hu vezetője. Fűr Zoltán felhívta a figyelmet: nagyjából 10 milliárd euró értékű termőföld válna piacképessé. Az óriási kereslet pedig nyilvánvalóan csábító lesz, különösen a tulajdonosok 95 százaléka számára, ők jórészt kárpótlási jeggyel vagy tsz-részarányosként jutottak néhány hektáros tulajdonhoz, és nem is foglalkoznak gazdálkodással. Jellemző, hogy a négymillió hektárnyi termőterület kétmillió tulajdonos kezében van, miközben földalapú támogatást kétszázezer gazda kap, a száz hektár fölötti gazdaságokat pedig 12 ezer vállalkozás üzemelteti.
A felpörgő piac nyomán beáramló források nyilvánvalóan serkentenék a magyar gazdaságot, ám arra semmi biztosíték nincs, hogy ezek a mezőgazdaságba áramolnának – jegyezte meg a szakértő. Szerinte a földvásárlás első körben a magyarországi gazdáknak éri meg, ám nekik nincs erre mozgatható tőkéjük – ez látszott nemcsak a múlt évben, de korábban, kedvezőbb agrárkonjunktúra idején is. Utánuk a magyarországi, majd a külföldi spekulánsok érkezhetnek, és csak őket követnék a külföldi gazdálkodók.
Egyáltalán nem biztos tehát, hogy alapvető átrendeződéstől kell tartani a magyar mezőgazdaságban. A jelenlegi rendszer sem zárja ki a spekulációt – emelte ki Raskó György agrárközgazdász. Vélekedését erősíti, hogy a művelés alatt álló földek kétharmadán most sem a tulajdonos gazdálkodik, a bérleti díjat pedig nem annyira az ingatlan ára, mint a földalapú támogatás határozza meg. Ma minimálisan az EU-támogatást elviszi a bérleti díj. Ez a többnyire adózatlanul áramló összeg is komoly teher az amúgy is versenyhátránnyal küzdő gazdák számára – hangsúlyozta lapunknak az agrárkamara elnöke.
Megjelenhet és felgyorsulhat ugyanakkor egyfajta koncentráció is, amely szintén emeli a földek értékét. A Földbróker.hu vezetője erre példát is említett: ha egy vásárló megvesz ötven egyhektáros területet, az ötvenhektárossá terebélyesedő birtok értéke a duplája lesz annak, mint amennyiért megszerezte a földeket. A piaci alapú koncentráció ugyanakkor a monopólium kialakulásának a veszélyével fenyeget, ez újabb, akár másfélszeres áremelést hozhat nemcsak a vásárlás, de a bérlés piacán is. Erre jó megoldást kínál a francia rendszer: ott hatósági árazású a bérleti díj – emlékeztetett Fűr Zoltán.
A spekulánsok elleni védekezést mindkét politikai oldal zászlajára tűzte, ám nem megfelelő eszközökkel – véli Raskó György. Az agrárközgazdász, aki maga is agrárvállalkozó, hangsúlyozta: a moratórium meghosszabbítása mellett belpolitikai megfontolások alapján érvelnek, miközben ők is tudják, hogy a megoldás a földtörvény módosítása lenne, annál is inkább, mivel minimális az esély arra, hogy a 26 tagország támogatja a magyar tilalmat. Raskó szerint a földhöz jutáshoz egyrészt magyarországi letelepedést, adófizetést, illetve azt kellene feltételül szabni, hogy az új tulajdonos főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet folytasson. Emlékeztetett: Dániában egyenesen középfokú agrárvégzettséget várnak el.
Raskó szerint az az októberi törvénymódosítás, amely adóigazoláson túl a korábbi földművelést bizonyítandó környezettanulmányt is elvár, nem jelent hatékony védelmet. „Az önkormányzatnak jobb rálátása van a dologra, mint egy országos szakhatósági szervnek” – emelte ki.
Bizonyítani kell a föld védelmében
Az uniós állampolgárok földvásárlását a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép-európai országban korlátozó, 2011 tavaszán lejáró rendelkezés a tagállamok egyhangú döntése alapján három évvel meghosszabbítható.Ehhez azonban az adott országnak bizonyítania kell, hogy a liberalizáció komoly zavart okozna a földpiacon.
A hátrány csökkentése érdekében azt mindenesetre sikerült elérnie a magyar agrárkormányzatnak, hogy a földvásárláshoz igénybe vehető állami támogatás rendszerét 2013 végéig engedélyezi az EU.
Ehhez azonban az adott országnak bizonyítania kell, hogy a liberalizáció komoly zavart okozna a földpiacon.
A hátrány csökkentése érdekében azt mindenesetre sikerült elérnie a magyar agrárkormányzatnak, hogy a földvásárláshoz igénybe vehető állami támogatás rendszerét 2013 végéig engedélyezi az EU. Külföldi kézben A Magosz szerint egymillió hektár termőföld lehet külföldiek kezében.
Raskó György szerint csak 300 ezer hektár, és ennek a területnek a legnagyobb részét sem zsebszerződésekkel, hanem még 1994, vagyis a földvásárlási moratórium bevezetése előtt, legálisan vásárolták meg.-->
