Orbánék hajlandóak lemondani a külföldi lapok bírságolásáról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNavracsics leveléből kiderül: ha a válaszban szereplő érvek után is szükségesnek látja az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosítását, megteszik a szükséges lépéseket.
Ismeretes, Neelie Kroes január 21-én levelet írt a magyar kormánynak, melyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fogalmazta meg az Európai Bizottság. A kormány két hetet kapott, hogy válaszoljon, ellenkező esetben eljárás indult volna Magyarországgal szemben.
Neelie Kroes, médiaügyekért felelő biztos levelében azt írta, hogy: „a Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal”.
Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye […] összhangban van-e az EU Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló irányelvével.
Navracsics Tibor válaszában leírta, a jogalkotó célja az volt, hogy „pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését”. Hozzáteszi: a politikai pluralizmus megőrzése, a téjékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások műsorszámai tekintetében Kiemeli: az „audiovizuális blogok” tekintetében nincs kötelezettség.
Kroes leírta: „A bizottság szakértőinek afelől is kétségei vannak”, hogy a Médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az irányelv 3. paragrafusához. […] „A bizottságnak komoly kétségei vannak afelől, hogy vajon a büntetések kiszabása, amelyet a jelek szerint a 176. és a 177. paragrafus előre vetít, arányos intézkedésnek számít-e” – állt a levélben.
A második pontra, a származási ország elvével kapcsolatos kritikára úgy reagált Navracsics, hogy az EU-s irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne lehessen bírságok kiszabni. Kiemeli: ha a Bizottságnak továbbra is fenntartásai vannak, akkor hajlandóak megvizsgálni a szabályozás más lehetőségeit, mellőzve a bírságot.
Kroes harmadik kritikája: „A bizottság szakértőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a Médiatörvény 41. cikkelye, amely minden médiánál regisztrációs kötelezettséget ír elő (főként a sajtónál és az online médiánál), aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást.”
Navracsics nem tartja megalapozottnak az aggodalmat, "mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját". Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat a miniszter szerint.
