A csapból újra sör folyik

Sokan várták, hogy elfogyaszthassanak egy korsó frissen csapolt sört a kedvenc kocsmájuk kerthelyiségében, s erre a korlátozások részleges, múlt hét végi feloldásával immár van is lehetőségük. Ezzel együtt a gyengébb első negyedév után jobb folytatásban bízik a hazai söripar, de az április–júniusi időszakban látványos fellendülésről még korai beszélni.

Tartok tőle, hogy a második negyedév söreladásai a teraszok nyitása ellenére jelentősen el fognak maradni a korábbi évek szezonkezdetén tapasztaltaktól

– nyilatkozta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének az igazgatója.

Úgy látja, ennek nem csak az lehet majd az oka, hogy a teraszok nyitása önmagában korlátozott vendéglátóipari forgalmat jelent. Minden jel arra mutat, hogy az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló horecaszektor ma rosszabb állapotban van, mint tavaly ilyenkor; valószínű, hogy nem tud minden egység újra kinyitni.

Azok a helyek is, amelyek képesek lesznek erre, forráshiánnyal, infrastrukturális korlátokkal és a munkaerő elvándorlásának a következményeivel kénytelenek megküzdeni, hiszen a bevételük, ha van egyáltalán, pusztán töredéke a szükségesnek, így az állományuknak csak egy részét tudták foglalkoztatni

– állapította meg a szakember.

A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok vendéglátóipari szakember áramlott át más ágazatokba a biztosabb megélhetés miatt. Valószínűleg egy részük megtalálta a számítását, és nem is tér már vissza a szektorba.

Nehéz megjósolni a sörszövetség igazgatója szerint, hogy a meleg, napos idő közeledtével és a korlátozások fokozatos feloldásával a vendégek milyen ütemben térnek vissza a megszokott helyeikre.

Egyrészt feltételezünk egyfajta Covid utáni óvatosságot, másrészt láthatóan nagy az igény arra, hogy az emberek újra találkozhassanak, élvezhessék a vendéglátóipari szolgáltatásokat

– jelentette ki Kántor Sándor, hozzátéve: a fogyasztási szerkezet biztosan eltér majd a korábbi évekétől, már csak azért is, mert várhatóan a külföldi turisták aránya lényegesen kisebb lesz.

Mindenesetre a sörgyárak segítik a horecaszektor szereplőit az infrastrukturális nehézségek csökkentésében.

A szakemberek sorra járják a vendéglátóhelyeket, hogy a csapolóberendezések a leállások után frissen szervizelve, újra tisztán, megbízhatóan, biztonságos működéssel szolgálják ki a vendégeket. Ezen túlmenően a sörgyárak mindegyike visszafogadja a lejárt készleteket, s frissel helyettesíti azokat. Nem utolsósorban pedig pótolják az amortizálódott eszközöket, új márkaazonos poharakat és berendezési tárgyakat biztosítanak azok helyett, amelyek megsérültek vagy elavultak

– sorolta az igazgató. Az pedig teljességgel bizonyos, hogy a vendéglátás nyitásával a kiskereskedelmi forgalom visszaesik valamelyest.

Örök dilemma, hogy hazai terméket vagy importsört válasszunk, akár egy itallapot mustrálva, akár egy áruház sörrészlegén téblábolva. Kántor Sándor szerint a magyar sörök igenis versenyképesek, miután a hazai gyártás kiemelten minőségorientált.

A termelés csaknem 10 százalékát exportáljuk olyan sörnagyhatalomnak számító piacokra, mint Csehország, Szlovákia vagy Kína. Így a Magyarországon főzött prémium- és középkategóriás italok teljes mértékben felveszik a versenyt tartalmukban, csomagolásukban, esztétikájukban a minőségi importsörrel

– mutatott rá.

Ahol viszont egyértelműen hátrányban van a magyar gyártás, az az olcsó saját márkás termékek kategóriája. Ezek külföldön kifejezetten nagy volumenben készülnek az árérzékeny fogyasztók számára, meglehetősen korlátozott beltartalommal.

A hazai sörgyárak az elmúlt években a mínőséget, az értéket keresők számára alakították át a termelésüket, olyan prémiumtermék-portfóliót kialakítva, amelyet részben a magyar kraftsör-főzdék inspiráltak. Az ehhez a váltáshoz szükséges magas szintű technológia és minőségorientált gyártáskultúra egyértelműen versenyhátrányban van a nagy volumenű, költségoptimalizált produktumok külföldi előállítóival szemben

– magyarázta a szakember.

A legerősebb fogyasztói trend az újdonságok iránti igény és a gyors döntés egy-egy termék sikeréről vagy kudarcáról. Ennek következtében felgyorsult a söriparban az innovációs ciklus, folyamatos az új produktumok megjelenése, a jól ismert márkák felfrissítése. Ez alapvetően változtatta meg egy hagyományosan hosszú termékciklusú iparág dinamikáját.

A beltartalom és az ízvilág terén a csökkenő alkoholtartalom és a gyümölcsös, friss variánsok mutatják a fejlesztés irányát. Ennek megfelelően a felső erjesztésű sörök vagy az azok ízvilágát idéző, de hagyományos alsó erjesztésű eljárással készült változatok adják az új termékek zömét. Az alkoholtartalom folyamatos csökkentése mellett az alkoholmentes italok előállításának a technológiai fejlődése a legszembeötlőbb

– összegzett Kántor Sándor.

A prémium- és a középkategóriás produktumok válságállónak bizonyultak, miután a vásárlók ragaszkodtak a minőségi termékekhez.

Ami a tágabb kitekintést illeti, a söripar tartalmi fejlődését, ahogy az elmúlt időszakban, úgy egy darabig ezután is az Egyesült Államok piaca határozza meg. Itt jelentek meg először a kraftfőzdék, s itt „robbant ki” az első és a második kézművessör-forradalom is. Ezen a piacon tűnt fel és vált rendkívül rövid idő alatt jelentős termékszegmenssé a hard seltzer, a legújabb trendeket pedig az alkoholmentes sörbárok alakítják.

Az új és sikeres kezdeményezések egy-két évvel az amerikai megjelenésük után átkerülnek Európába, így számolhatunk az alkoholmentes termékek szegmensének a további szélesedésével és erősödésével. A csökkenő alkoholtartalom, az alkoholmentes produktumok térnyerése és a kraft sörök iránti igény erősödése a globális piacon is megfigyelhető trend, amelyet Dél-Korea és Ausztrália fogyasztói diktálnak

– fejtette ki a sörszövetség igazgatója. A világpiacot uraló folyamatok alól talán Brazília az egyetlen nagy kivétel, ahol továbbra is a termelési kapacitások növelése, a látszólag korlátlan kereslet kielégítése a legnagyobb kihívás.

Hard Seltser, az új őrület

Szénsavas alkoholos ital, csipetnyi frissítő gyümölcsös ízesítéssel – ez lényegében a hard seltzer, a legújabb szín az italpiac palettáján.

Váratlanul kedvező fogadtatásban részesült a termék. A hard seltzer piaca mindössze három év alatt robbanásszerű fejlődésen ment keresztül Észak-Amerikában, s ma már egy biztos lábakon álló kategória. Az új, alkoholt tartalmazó söripari produktum – amelynek jellemzője az alacsony energia- és szénhidráttartalom – roppant gyorsan nyert teret, s ez előrevetíti egy nagy európai siker lehetőségét

– bocsátotta előre Kántor Sándor.

A két térség eltérő fogyasztási kultúrája miatt azonban még nem biztos, hogy az európai és magyar fogyasztók körében is a tengerentúlihoz hasonló lesz a fogadtatás. Nem kockázatmentes a hard seltzer bevezetése, de segítheti a térhódítását, hogy könnyű karakterű ital, olyan gyümölcsös ízekkel, amelyek közkedveltek itthon. Ráadásul Magyarország az egyik első európai piac, ahol ez az árucikk Észak-Amerikán kívül megjelenik, ami óriási elismerése az elmúlt évek gyártás- és termékfejlesztési munkáinak.

A teljes cikk megjelent a Figyelő 2021. április 29-i számában.