A SPAR 2019-es pénzügyi mutatóit ismertetve Heiszler Gabriella elmondta: tavaly 10 százalékos növekedéssel 679,6 milliárd forintos bruttó forgalmat értek el.
Bicske, Spar, Heiszler Gabriella ügyvezetõ igazgató
Fotó: VG
Márciusban néhány napig a karácsonyt idézte a volumen, az áprilisra viszont rányomta a bélyegét, hogy forgalmi szempontból elmaradt a húsvét.
„Májusban már látszott az óvatosság, érezhetően sokan tartanak attól, hogy megváltoznak a jövedelmi viszonyaik. Emiatt az olcsóbb élelmiszerek kerülhetnek előtérbe, de az is megfigyelhető, hogy hiába vált többé-kevésbé újra szabaddá a mozgás, az emberek nem szoktak vissza a napi bevásárláshoz”
– összegezte a járványhelyzet fogyasztói trendekre gyakorolt hatását a SPAR ügyvezetője. Kifejtette, hogy a vásárlószám mintegy 30 százalékkal esett vissza, kérdés, hogy a fogyasztók hosszabb távon is úgy gondolják-e majd, hogy elég hetente kétszer boltba menni.
Heiszler Gabriella szerint krízisidőszakban különösen fontos, hogy rövidüljön az ellátási lánc, de az áruházlánc beszerzési politikája eddig is Magyarországra fókuszált.
Hangsúlyozta, hogy már 2018-ban 92,9 százalékban magyar beszállítóktól szerezték be az árut, azóta ez a mutató újabb 1-2 százalékponttal feljebb kúszhatott. A koronavírus ezzel együtt számos kihívást tartogatott a beszerzésben: lehet-e az importáru behozatalához kamiont találni, a hazai termékeknél pedig termel-e az adott gyártó, ha igen, híján van-e a csomagolóanyagnak?
„Ami már engedélyezve van, épül, azt be is fejezzük, ezért a változásoknak leghamarabb az őszre, még inkább a jövő évre lehet hatásuk. Ezenkívül a költségek csökkentése az áruház teljes működésére vonatkozik, az ingatlanbérleti szerződéseket ugyanúgy átnézzük, mint mondjuk a biztonsági őrök óraszámát, de ha egy boltátalakításnál át kell kábelezni egyik helyről a másikra egy mérleget, azt is meggondoljuk” – tette hozzá Heiszler Gabriella.
Az interjút elolvashatják a Világgazdaság keddi számában
