A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.
Gyöngyösi Balázs
2020.06.02, 06:29
Megosztom a cikket
A SPAR 2019-es pénzügyi mutatóit ismertetve Heiszler Gabriella elmondta: tavaly 10 százalékos növekedéssel 679,6 milliárd forintos bruttó forgalmat értek el.
Tatán 4,2 milliárd forintból épült hipermarket, emellett két új szupermarket nyitotta meg a kapuit, további 14 üzletet pedig felújítottak. A vállalat franchise-hálózatának éves bevétele elérte az 56 milliárd forintot, a Regnum Húsüzemé pedig a 40,9 milliárdot. Az év végén összesen 572 áruház tartozott a cégcsoporthoz.
Márciusban néhány napig a karácsonyt idézte a volumen, az áprilisra viszont rányomta a bélyegét, hogy forgalmi szempontból elmaradt a húsvét.
„Májusban már látszott az óvatosság, érezhetően sokan tartanak attól, hogy megváltoznak a jövedelmi viszonyaik. Emiatt az olcsóbb élelmiszerek kerülhetnek előtérbe, de az is megfigyelhető, hogy hiába vált többé-kevésbé újra szabaddá a mozgás, az emberek nem szoktak vissza a napi bevásárláshoz”
– összegezte a járványhelyzet fogyasztói trendekre gyakorolt hatását a SPAR ügyvezetője. Kifejtette, hogy a vásárlószám mintegy 30 százalékkal esett vissza, kérdés, hogy a fogyasztók hosszabb távon is úgy gondolják-e majd, hogy elég hetente kétszer boltba menni.
Heiszler Gabriella szerint krízisidőszakban különösen fontos, hogy rövidüljön az ellátási lánc, de az áruházlánc beszerzési politikája eddig is Magyarországra fókuszált.
Hangsúlyozta, hogy már 2018-ban 92,9 százalékban magyar beszállítóktól szerezték be az árut, azóta ez a mutató újabb 1-2 százalékponttal feljebb kúszhatott. A koronavírus ezzel együtt számos kihívást tartogatott a beszerzésben: lehet-e az importáru behozatalához kamiont találni, a hazai termékeknél pedig termel-e az adott gyártó, ha igen, híján van-e a csomagolóanyagnak?
Az ügyvezető arra is kitért, hogy a SPAR-ra havi mintegy egymilliárd forintos terhet rovó kiskereskedelmi különadó miatt konszernszintű döntés született arról, hogy melyek azok a beruházások, amelyekre mindenképpen szükség van, és melyek azok, amelyek átütemezhetők.
„Ami már engedélyezve van, épül, azt be is fejezzük, ezért a változásoknak leghamarabb az őszre, még inkább a jövő évre lehet hatásuk. Ezenkívül a költségek csökkentése az áruház teljes működésére vonatkozik, az ingatlanbérleti szerződéseket ugyanúgy átnézzük, mint mondjuk a biztonsági őrök óraszámát, de ha egy boltátalakításnál át kell kábelezni egyik helyről a másikra egy mérleget, azt is meggondoljuk” – tette hozzá Heiszler Gabriella.
Az interjút elolvashatják a Világgazdaság keddi számában
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
