Gyakorlati lépések

A miniszteri tanács előírta például, hogy nem csupán a pénzintézetek, hanem az ügyvédek és a pénzügyi tanácsadók is kötelesek jelenteni, ha bármely ügyfelükkel kapcsolatban a pénzmosás gyanúját észlelik. Az Európai Bizottság konkrétan meghatározta, milyen feltételekkel, milyen célokra és mekkora összegeket adhatnak a nemzeti kormányok a terrorakciók következtében bajba került légitársaságok megsegítésére. A védelmi miniszterek informális tanácskozásán egyetértés született arról, hogy gyorsítani kell a közös védelmi politika műveleti struktúráinak felállítását, lehetővé téve a fokozottabb uniós szerepvállalást a globális terrorizmus elleni harcban. Ugyanott arról is megállapodtak, hogy a tagállamok erősítik részvételüket a balkáni békefenntartó akciókban, mintegy "kiváltva" az afganisztáni válaszcsapásokat megkezdett amerikai csapatokat. A polgári védelemmel foglalkozó tagállami vezetők pedig -- a tagjelölt országokból érkezett kollégáikkal közösen -- akciótervet fogalmaztak meg a civil lakosság védelméről a nagy tömegeket érintő terrortámadások esetére.
A tagjelöltek közvéleményének érdeklődését a csatlakozási folyamattal kapcsolatban azonban nem ezen lépések bármelyike, hanem a Soros-intézet két jelentése ragadta meg leginkább az elmúlt héten. A jelentések ugyanis mind a jelöltek, mind az EU címére számos konkrét bírálatot fogalmaztak meg az igazságszolgáltatás, illetve a romák helyzetével kapcsolatban. Idehaza pedig a legnagyobb figyelmet kiváltó eseménynek az Esztergomot és Párkányt (Stúrovót) összekötő, felerészt PHARE-támogatással újjáépült Duna-híd felavatása bizonyult, amelynek kapcsán az Európai Bizottság bővítési biztosa bátorító kijelentések sorát tette a helyszínen. Günter Verheugen annak a véleményének is hangot adott, hogy Európa készen áll Magyarország és Szlovákia befogadására 2004-ben, miként a két ország is készen áll az EU-tagságra.