Inkább vállalkozik, nem politizál

Az ellenzék heves támadásait vonta magára a fideszes országgyűlési képviselő, Rigler Zoltán azzal, hogy a tavaly hárommillió forinttal létrehozott kft.-jén, a BRS-en keresztül keretszerződést kötött a székesfehérvári ARÉV megvásárlására. Az összeférhetetlenségi eljárást kezdeményező szabad demokraták főként képviselői vagyonnyilatkozatából indultak ki, abban ugyanis mindösszesen havi 150 ezer forintos rendszeres jövedelem szerepel, egyéb ingóságok és két ingatlan mellett. Az érintett szerint "abban pontosan feltüntetett mindent, amit kell". Az ügyet feszegető lapok legutóbb Rigler Zoltán korábbi, felszámolás alatt álló cégeinek "félmilliárdos adósságát" tették szóvá, amiről az érintett azt mondja: nem valós adatok rossz fényben történő beállításáról van szó, egy hatóságok által végzett vizsgálatok után lezárt ügyben.
A tranzakció következtében híressé vált Rigler Zoltán esetében nehéz eldönteni, politikusnak, vállalkozónak, esetleg üzletembernek nevezzük őt. Az építőipari szakközépiskola megkezdésétől gyakorlatilag nem mozdult el szakmájától, s pályaválasztását illetően kimondottan szerencsésnek vallja magát. Noha tanulmányaiban volt példa kudarcokra is -- kilépése a KISZ-ből megakadályozta a továbbtanulásban, munka mellett tanult üzletvezetési ismereteket --, a szakmában lendületesen sikerült vennie a lépcsőfokokat.
Rigler Zoltán 1989-ben alapította első magánvállakozását, majd 1996-tól a Strabag magasépítési területi igazgatója lett a Dunántúlon. Elmondása szerint ő szervezte meg a vállalatnál ezt az üzletágat a régióban, így amikor a Mélyépítőnél lett magasépítési igazgató, volt tapasztalata bőséggel. Nem várt politikai karrierje -- részletek alább -- ugyan lassított üzleti előrehaladásán, de kétévnyi, többé-kevésbé intenzív munkálkodással töltött képviselőség után úgy döntött, visszatér "szakmai gyökereihez". Ekkor alapította a BRS Kft.-t, de miután rájött, társak nélkül nem megy, a BRS többségi tulajdona mellett -- két kollégát tulajdonostársként bevonva -- létrehozták az RKB Építő Kft.-t is. Rigler Zoltán -- illusztrálandó, hogy vállalkozásai nem filléresek -- megjegyzi, az RKB megrendelésállományából kikövetkeztethetően 2001-ben egymilliárdos forgalomra számítanak, és még csak nem is állami megrendelésekből. "Egy nyugodt világba robbant az Alba Regia-ügy" -- magyarázza Rigler Zoltán, aki tudta ugyan, hogy "a sajtó érdeklődik majd", ilyen mértékű "felhajtásra" mégsem számított. A vállalkozó maga is hangsúlyozza, csak hitelkonstrukciók segítségével lehet az ARÉV-et megszerezni és fejleszteni -- miközben vételárról persze nem beszél --, de biztos benne, hogy "el tudja működtetni a céget". Még akkor is, ha életében most vágta a legnagyobb fába fejszéjét.
A történtek után kérdéses, célszerű-e még foglalkozni Rigler Zoltán lassan véget érő politikai pályájával. Az ifjúkori KISZ-afféron túl nem volt tagja pártnak -- "nem voltam rendszerváltó politikus", vallja be --, legalábbis 1994-ig. Ekkor még pártonkívüliként, de a Fidesz színeiben egyéni képviselőjelöltként méretett meg és találtatott könnyűnek az országgyűlési választásokon. A Fidesz súlyos veresége a dolgok átgondolására és döntésre késztette: belépett az akkor mélyponton lévő, ellenzékbe ragadt formációba. Itt is gyors karriert csinált: 1995-ben máris Győr-Moson-Sopron megyei elnök lett, továbbá a vállalkozói tagozat első emberévé emelkedett. Előbbi funkciójáról tavaly lemondott, a tagozat pedig elsorvadt. Rigler Zoltán azt mondja, 94-gyel ellentétben 98-ban már nem is akart képviselő lenni, csak azért iratkozott fel a területi lista 7. helyére, hogy meglegyen a létszám. A párt azonban soha nem látott eredményt ért el, melynek szele őt is a parlament falai közé röpítette.
Ha már ott volt, nem tétlenkedett. Képviselősége első időszakában harminc módosító indítvány és huszonkilenc felszólalás jelzi aktivitását, nem beszélve az egyes törvények és jogszabály-módosítások tárgyában végzett háttérmunkáról. Rigler Zoltán elsősorban a kamarai törvény módosításakor tűnt fel az érintettek mumusaként, amikor is a kötelező tagság eltörlése mellett "a kevesebb bevétel szorosabb gazdálkodásra ösztönöz" elv hangsúlyozása mellett azt is megjegyezte: nem kötelező a székházaknak üvegpalotának lenniük.
Kemény hangú felszólalásaira a Ház falai között már 2000 eleje óta alig kell számítanunk, a jövő év áprilisa után pedig végképp nem. Rigler Zoltán azt reméli, hogy hamarosan az újságokban is kevesebbet kell majd szerepelnie.