A NATO és Moszkva

A szorosabb együttműködést lehetővé tevő "20-as NATO-tanács" ötletét Tony Blair brit kormányfő vetette fel. Úgy kellett volna ennek a tervnek az értelmében felértékelni a jelenleg működő vegyes bizottság munkáját, hogy ne csak utólag tájékoztassák - habár első kézből - Moszkvát a meghozott döntésekről, hanem már ő is szerepet kapjon az előkészítésükben. Az elgondolás élvezte ugyan a Financial Times tudomása szerint George Bush amerikai elnök és külügyminisztere, Colin Powell támogatását, ám a jelek szerint a Pentagon erőteljesen ellenezte azt.
A csütörtöki NATO-értekezleten már az utóbbi álláspont érvényesült washingtoni véleményként, habár a BBC azt is tudni véli, hogy az új tagok - Cseh-, Lengyel- és Magyarország -, valamint Franciaország és Hollandia is "hűvösen viszonyult" a brit javaslathoz. A záróközleményt ennek megfelelően felvizezték és csak annyit mondtak, hogy "új lendületet" kívánnak adni az átalakított tanács létrejöttének. Moszkva azonban nem kap vétójogot a NATO döntéseiben - közölte George Robertson főtitkár.

Mindennek megfelelően alakult a NATO-külügyminiszterek és Ivanov utótanácskozása, ahol a halasztás tényét diszkréten tudomásul vették, s az orosz külügyminiszter a "minden demokratikus testületben természetesek a különvélemények" formulával nyelte le a keserű pirulát. Nem így Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a diplomatikus fogalmazásmódot mellőzve közölte: Moszkvának nem sürgős az új tanács megalakulása.