Felhők a V4 fölött

"A Benes-dekrétumokról nem lesz szó az Európai Unió és Csehország közötti csatlakozási tárgyalásokon" - zárta rövidre a visegrádi négyeken belül elfajulással fenyegető polémiát Günter Verheugen, az unió bővítési biztosa. Ezzel nemcsak Orbán Viktor, hanem Václav Klaus felvetését is elutasította. A magyar kormányfő az Európai Parlamentben - igaz, képviselői kérdésre válaszolva, de mindenképpen illetéktelenül - azt fejtegette: Csehország és Szlovákia EU-csatlakozása automatikusan törölni fogja a II. világháború után a csehszlovák elnök által bevezetett rendeleteket, amelyek szudétanémetek millióit és magyarok százezreit száműzésre ítélték. A cseh parlament ellenzéki vezére ugyanakkor olyan jogi normát szeretne a csatlakozási szerződésbe beilleszteni, amely garantálná a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Orbán nyilatkozata azért illetéktelen, mert a magyar miniszterelnök hatásköre nem terjed ki olyan szerződés tartalmára, amelyet az EU harmadik országgal köt. Klaus ötlete pedig eleve anakronisztikus: Kavan cseh külügyminiszter szerint Prága "érvényüket vesztett" dokumentumoknak tekinti a dekrétumokat, s csak azért nem vonja vissza őket, mert ez teljesíthetetlen vagyonjogi követelésekhez vezetne.

Az Orbán-nyilatkozat a Verheugen-fricskán kívül arra is jó volt, hogy kútba vesse az e hét péntekjére Keszthelyre tervezett visegrádi csúcsot (amellyel öszszefüggésben Budapest már bakizott egyet, amikor idő előtt nyilvánosságra hozta tervezett közös nyilatkozatát): dühében lemondta azt a szlovák és a cseh kormányfő, majd a lengyel is csatlakozott hozzájuk. A téma az EU agrártámogatási javaslatára adandó közös válasz lett volna. Talán jobb is, hogy nem rendezik meg a találkozót, minthogy a négy országnak csak differenciált válasza lehet a brüszszeli indítványra. Mi több, a V4 értelme egyfajta közös közép-európai identitás képviselete lenne, nem pedig az, hogy kis-KGST-s dacszövetséget állítson szembe az EU-val. (SzH)