Külföldi lapszemle

Handelsblatt



Németországban szinte semmi sem áll útjában annak, hogy a szeptemberi parlamenti választások előtt életbe lépjen a negyedik pénzpiac-fejlesztési törvény. De azt a benyomást kelti, hogy nem a német pénzügyi piacok vonzerejének növelése állt kidolgozásakor a figyelem központjában, hanem a piacok szabályozása. A szövetségi kormányok a nyolcvanas évek vége óta igyekeztek erősíteni a pénzügyi piacokat, és sok minden történt is ez ügyben. A negyedik törvénnyel azonban Németország csak kis lépést tett előre. Pedig koncentrációra volna szükség a hatékony felügyelet és a külföldi hatóságokkal való együttműködés céljából. A vállalati tulajdongyakorlást szabályozó kódex 50 paragrafusának épp a külföld számára kellene nagyobb átláthatóságot teremteni. A befektetők bizalmát azonban eljátszották. A tőketársaságokban való részesedés eladásának ez évben bevezetett adómentességét veszély fenyegeti, bármelyik párt nyeri is a választást. A vállalatfelvásárlásokról elfogadott törvény provincializmusról és a részvényesek semmibevevéséről tanúskodik. Ezenkívül az a veszély fenyegeti Németországot, hogy bankjai miatt "európai Japánná válik". Kiderült, hogy a honi bankrendszerben strukturális, ha ugyan nem az egész rendszert érintő repedések támadtak.



Neue Zürcher Zeitung



Két éve, a tőzsdei és technikai eufória csúcspontján a tőzsdén jegyzett vállalatoknak könnyű volt részvényárfolyamukat egy-egy információval az egekbe emelni. A befektetők éhesen vetették magukat minden vélt szenzációra, főleg új elképzeléseket kerestek. A most szerdán véget ért hannoveri információtechnikai vásáron végleg megerősödött a már tavaly kirajzolódó irányzat: az ott kiadott sikerjelentésekkel alig lehetett a részvényeseket befolyásolni, még kevésbé az árfolyamokat. Elemzők szerint a Deutsche Posttól kezdve a Vodafone-ig a hírek alig befolyásolták a bennük szereplő vállalatok részvényeinek árfolyamát. A T-Online árfolyama még esett is arra a hírre, hogy új szélessávú portált jelentett be. A technika varázsának elhalványodásán kívül - amit a látogatottság majdnem 20 százalékos esése mutatott - az is az érdeklődés hanyatlását okozta, hogy kevés igazi újdonság volt. A figyelem a negyedéves mérlegeredményekre összpontosult.



Financial Times



Az Európai Bizottság irányelvtervezete az ideiglenes munkaerőt kölcsönző vállalatokról Európa dirigista múltjából feltámadt kísértet. Mindenki elismeri, hogy ezek a vállalatok mind a köz-, mind a magánszférában segítik megoldani a munkaerő iránti igények idényjellegű és egyéb ingadozásait. A kiközvetítő cégek hatékonyabbá teszik Európa munkaerőpiacát. A bizottság javaslatai a vállalatok számára több költséget, az ügyfeleik számára pedig kényelmetlenséget okoznak. Ilyen például az, hogy az ideiglenesen kölcsönzöttek már hat hét múlva azonos bért és feltételeket kapjanak. Ez elvileg is rossz, mert a kölcsönmunkások a közvetítő céggel szerződnek, nem az ügyfeleikkel. A kölcsönzőknek kell megállapítani a feltételeket.