Új kihívások előtt az ericssonos világrekorder

A váltás már több mint egy éve foglalkoztatta, s a nyilvánosság számára is jelezte az idén januárban: lehet, hogy szívesen próbálkozna egyéb pályákon. Ma már tény, hogy Fodor István, az Ericsson Magyarország meghatározó személyisége kiszáll a társaság operatív irányításából. Több mint 11 évet töltött a svéd konszern általa létrehozott leányvállalatánál, s ezzel - mint mondja - ericssonos világrekordernek számít. E poszton a vezetők általában öt-hat évenként másutt keresik az újabb kihívást. Ő két éve is úgy érezte, rövid távon vannak komoly feladatai a hazai távközlési szakma meghatározó cégénél.

Siet hozzátenni: a mostanra időzített döntést már azt megelőzően meghozta, hogy a szektor mélyrepülésétől sújtott anyacég jelentős átszervezésekre kényszerült. Úgy érzi, van még ideje ahhoz, hogy valami új dolog felépítésébe fogjon. Kérdésünkre, hogy mi lenne az, egyelőre nem tud konkrétumot mondani, de megjegyzi: bár nem zárja ki, elsősorban nem magánvállalkozást tervez indítani. Állítja, nem nagyon motiválja a birtoklási vágy, a vagyonszerzés.

Bizonyára nem is könnyű végleg elszakadni attól, amit magunk hoztunk létre. Így a helyzet egyelőre maga teremti meg számára az átmenetet. Az anyacég felkérésére a hazai leányvállalat igazgatótanácsi elnöke lesz, ezzel továbbra is felügyelheti a stratégiával összefüggő feladatokat.

A kölcsönös hűség nem véletlen. Fodor István közel 12 éve ugyanarról a pontról indult, mint annak idején több hazai menedzser, akiket az országban - a nagy állami megrendelések reményében - akkoriban megtelepedni kívánó multik kértek fel "leányaik" megalakítására. A menedzserek között voltak, akik a politikát hívták segítségül, de Fodor István büszke arra, hogy a nehezebbnek bizonyuló szakmai utat választhatta. Mindvégig azon vezetők között emlegették, akik a lehető legnagyobb döntési mozgástérre törekedtek a multiközponttal való kapcsolatban is.

A szakma ennél is nagyobb elismeréssel szól arról, hogy - munkatársaival együttműködve - az elsők egyikeként nemzetközi kutatás-fejlesztést hozott Magyarországra, s a cég ennek kapcsán a hazai műszaki felsőoktatás támogatásába is beszállt. Ehhez - hangsúlyozza - alulról jövő kezdeményezésre volt szükség, nem arra, hogy hónapokig tartó tárgyalásokat folytasson az anyacéggel a befektetni kívánt tőke nagyságáról, a jövendő létszámról. A ma több száz fős kutatóbázis hajdanán egy a cég által támogatott egyetemi laboratóriumból nőtte ki magát. A fejlesztőrészleg stabil helyet vívott ki magának a konszernen belül, és a világvállalatnál zajló átalakulási-karcsúsítási folyamatok nem is érintik.

Az anyacégnél az utóbbi egy-két évben időnként drámai eseményként megélt, nagyszabású változások következtek be. Stratégiai üzletágnak tartott részlegek - például a készülékgyártás - szerveződtek ki belőle. Ez érintette a tavaly 29 milliárd forintos árbevételt elkönyvelt magyarországi leányvállalatot is, de komolyabb létszámleépítésre nem volt szükség, s az új vezérigazgató sem lát rá okot. Fodor István svéd utódja, Staffan Pehrson közel egy éve dolgozik Budapesten. Az anyacég folyamatosan figyeli a leányvállalatok hatékonyságát. E tekintetben - hangsúlyozza a jövendő magyarországi vezető - az itteni egység, amely a konszern döntése nyomán ma már regionális központként is működik, évek óta ott van a legjobbak között, így csak kisebb mértékű átalakítás igénye merülhet fel.

Sági Gyöngyi