Külföldi lapszemle

Handelsblatt



Csak Franciaországban kell a tőzsdén jegyzett és konszolidált mérleg készítésére kötelezett vállalatoknak az éves mérlegüket két független könyvvizsgáló céggel ellenőriztetni. Számos botrány után Németországban is kettős ellenőrzést követelnek a szakértők, egyelőre hiába. A kis és közepes számvizsgáló cégeknek tetszik a gondolat, de a nagy könyvvizsgáló társaságok és ügyfeleik egyáltalán nincsenek elragadtatva tőle. Noha a közös auditálásnak vitathatatlan előnyei vannak: például azt a hibát, amelyet az egyik számvizsgáló elnéz, a másik észreveszi, továbbá a mérlegkészítés problémáit nemcsak a vizsgált vállalat főkönyvelőjével, hanem a másik könyvvizsgáló csapattal is meg lehet beszélni. Az ellenzők a nagyobb költségekre hivatkoznak, és arra, hogy a felelősség a megbízóval szemben nem egyértelmű. Ez nem találó érv, mert a mérleget a két vizsgáló megvitatja, és a felelősség közös. A valóságban a könyvvizsgáló cégeknek nem tetszik az a gondolat, hogy a jövedelmező megbízáson osztozni kell, s az ügyfél sem feltétlenül örül a második ellenőrzésnek. A francia módszert ezért nem fogják egykettőre bevezetni Németországban.



Neue Zürcher Zeitung



A posta liberalizálása világszerte sokkal lassabban megy, mint a távközlésé. Ennek nemcsak versenypolitikai, hanem anyagi okai is vannak. Míg a beszéd- és adattovábbítás, főleg pedig a mobiltelefonálás sok műszaki lehetőséget ad új tömegpiacok meghódítására, addig a posta alapfeladata - elsősorban a levelek és csomagok fizikai szállítása - nem. Kevéssé fejleszthető a pénzforgalma is. A hagyományos postai szolgáltatásokkal nem lehet olyan sokat keresni, mint a távközléssel, igaz, sok tőkét elveszteni sem lehet. Mivel a posta erősen kötődik személyzete napi szolgáltatásához, a lakosság hagyományosan kényes igényt támaszt a jól működő, az egész területre kiterjedő alapszolgáltatásra. A svájci falvakban a postának majdnem olyan jelentősége van, mint a templomnak. Ezért a szakszervezetek és a fogyasztóvédők harcolnak a posta hálózatának fenntartásáért. Így érthető, hogy a központi kormányok többsége tartózkodó a postai piac megnyitásával szemben. Legkésőbb 2006-tól mégis arra lehet számítani, hogy a posta piacán Európa-szerte éles verseny bontakozik ki.



Financial Times



A kaliforniai áramhiányért és díjemelkedésért annak idején a liberalizálást tették felelőssé. Az ottani kísérlet alapjában véve elhibázott volt, megszabták az áram kiskereskedelmi díját, míg szabadon lebegtették a nagykereskedelmi árát. Azóta sok bizonyíték került elő, hogy az energia-nagykereskedők a később kimúlt áramtőzsdén a piac gyengeségeit teljesen kihasználták. Még meg kell állapítani, hogy eközben követtek-e el törvénysértést. Eddig a legdrámaibb felfedezés az, hogy vagy két hete kiderült, két vagy három kereskedő ugyanakkor, ugyanazon az áron adott el és vett áramot. Ezen a "körutazásnak" vagy "ki és be" ügyletnek nevezett módon a résztvevők sokkal nagyobb forgalom látszatát keltették, mint amekkora ténylegesen volt. Továbbá emelték az áram jegyzett árát, drágítva azt az elosztók és a fogyasztók számára. Mivel a nagybani árampiac résztvevőinek többsége gázt is szállít, az egész energiapiac szabályait alaposan meg kell vizsgálni és változtatni. A könyvelésben felduzzasztott forgalmi adatok a befektetőket is félrevezették. A tanulság az, hogy veszélyesek az átgondolatlan liberalizálási törvények.