Az inga visszaleng

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a két választási forduló között a Testnevelési Egyetemen tartott beszédében azzal riogatta az egybegyűlteket, hogy a szocialisták kormányra kerülésével gyakorlatilag a pénztőke és a nagytőke kerül hatalomra, az új kabinet a valóban ebben reménykedőket jócskán lehűtötte. A programjában és személyi összetételében számos liberális elemet felvonultató kabinet ugyanis pénteken úgy döntött, július elsejétől egyelőre nem lesz gyógyszeráremelés sem. Korábban ugyanezt jelentették ki a gázár kapcsán is, ami a Mol veszteségeinek állandósulását jelenti még egy ideig. A várakozások szerint a következő "állami" lépés a Matáv bástyáinak gyengítésére irányul - internetügyben.

Bár mindhárom esetben más a konkrét helyzet, egyvalami azonban közös. A polgárok, a lakosság életét, ezáltal közérzetét közvetlenül és azonnal érintő beavatkozásokról van szó. Ilyen ügyben pedig a szakmai, piaci szempontok fölé kerül a politika. Különösen a választások évében, pláne olyan országban, ahol még kettő is jut egy esztendőre. Kérdés, hogy kinek jó mindez?

Egyértelműnek tűnhet, hogy - egy más példával élve - az Electro World és a Media Markt elektronikai kereskedőcégek árcsatájából a fogyasztó profitálhat a legtöbbet. Ez alapján a választások idején hasonló csatározásba fogó jobb- és baloldal ígérgetéseinek is a polgár a nyertese. Hiszen egyszerre két kormány osztogatta rohanó tempóban a költségvetés bevételeit, mindezt ajánlva közvetlenül a "fogyasztónak".

A versenypiacot ismerők szerint azonban az ilyen csatározásoknak csak rövid távon van nyertese, az inga egy idő után - amikor már nagyon kevés a szereplő - jócskán visszaleng, hiszen a piac szereplőinek a profit maximálása a céljuk. S az sem mellékes, hogy a magánszférában a bevezető kampányok költségeit általában az anyacég állja. Állami döntés esetében azonban ez koránt sincs így.

Bevezető kampány van tehát. Legyen szó akár gázárról, gyógyszerárról vagy netán olcsó internetezésről, szakmai döntést az önkormányzati választások előtt nem lehet várni. Gázár- és gyógyszerügyben talán még a konkrét tárgyalások elodázása, valamilyen fokú lassítása is logikusnak tűnik a kormány részéről. Mindez annak érdekében, hogy még az ilyen-olyan technikával, kompenzálással, de áremelésre buzdító szakértői anyagok esetleges kiszivárgása se zavarja meg az önkormányzati választásokon szavazni készülő fogyasztót. Internetügyben viszont a beavatkozás kiszivárogtatása a rövid távú érdek, még ha az később a konkrét megállapodásnál nem is valósul meg.

Október után azonban a megkerülhetetlen lépések kidolgozását, majd megtételét nem lehet tovább halogatni. S itt érdemes majd figyelembe venni az Orbán-kabinet tapasztalatát: a nagy cégek a közfelfogással ellentétben nem csupán diktálni, de néha engedni is tudnak. A tárgyaló félnek kell jónak lennie.

kamasz melinda