Egy irányba mutatva

Kevés olyan ötnapos időszak van egy évben, amikor minden gazdasági mutató határozottan egy irányba mutat. Az elmúlt hét munkanapjai ilyen szakasznak mondhatók: folyamatosan romló külső egyensúly, kiköltekező államháztartás és alacsony, ráadásul hosszú távon fenntarthatatlan szerkezetű gazdasági növekedés. A külső egyensúly legfontosabb mutatója, a folyó fizetési mérleg májusra nagyobb hiányt halmozott fel, mint amennyi tavaly egész évben volt. Igaz, a nyári hónapokban általában többlettel zár a mérleg, de ezzel együtt jelentős az egyensúlyromlás.

A több hónapja tartósnak bizonyuló trend a gyors bérkiáramlás okozta importnövekedésnek és a rossz idegenforgalmi teljesítménynek a következménye. Az államkassza hiánya hat hónap alatt elérte az eredeti éves előirányzat 99,1 százalékát. A szakértőket nyugtalanítja a laza fiskális politika, hiszen a belső keresletnövekedés külső egyensúlyt rontó hatása főként ennek köszönhető.

Bár sejthető volt, mégis kiábrándítóak voltak az első negyedéves GDP-növekedés részletes adatai is. Ezek arról árulkodnak, hogy a belföldi felhasználás nagyobb, mint a GDP-bővülés üteme, a termelőszektorokban pedig teljesen megállt a növekedés. A szerkezeti változások közül a legszembetűnőbb, hogy a lakossági fogyasztás dinamikája rekordmagasságú, miközben az elmúlt évek legalacsonyabb gazdasági növekedését regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest 0,6 százalékos volt a GDP bővülése. A gazdaság pillanatnyi teljesítményét jobban kifejező mutató most került először nyilvánosságra. Ugyanez a szám az EU-ban 0,2, az USA-ban pedig 1,5 százalék.

Minden bizonnyal a kedvezőtlen adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a forint gyengülni kezdett, és a korábbi 240-245 forint/euró árfolyam helyett pénteken 250 forintos árfolyamon zárt. Mindez felerősítette a kamatemelési várakozásokat is, bár az óvatosabbak szerint a mai monetáris tanácsülésen még nem lesz emelés, mivel a legfrissebb inflációs adatok csütörtökön jelennek meg. (MI)