Tűzoltás.hu

A Matáv megszűnt kedvezményeinek ellensúlyozására szánt új csomagok kialakítása ismét jól jelzi a magyar távközlési szektor problémáit. A piac tavaly december óta szabad. Ez elvileg azt jelenti - amire régóta vártunk -, hogy a telefon és az internetezés árát az előfizetőkért vívott ádáz versenyben a szolgáltatócégek egymás alá kínálva nyomják le. A hatóság a törvényes keretek között terelgeti a piaci szereplőket, a végfelhasználói árak csökkennek, az internetezők tábora és vele együtt a hazai elektronikus kereskedelem bővül. Semmi újdonság, láttunk már ilyet, például a mobiltelefonoknál.

Fél év után úgy tűnik, az elméletet ezúttal nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A liberalizációs törvény nem hozott létre olyan játékszabályokat, hogy a lakossági előfizetőkért a verseny meginduljon. Az okokat hosszan lehetne sorolni, egyre azonban különösen érdemes figyelni: a szabadpiacon a mindenkori kormány rendeletben határozza meg, hogy maximum hány forintot lehet beszedni egy perc internetes telefonért, és ezt az összeget milyen arányban és kik osszák el egymás között.

Az ország első informatikai minisztere - aki a helyzetet örökölte - rögtön hivatalba lépése után logikus és egyszerű programot hirdetett: a törvény nem érte el célját, az alapokat rosszul fektették le, tehát módosítani kell rajtuk. Első fontos lépésével mégsem ezt tette, hanem évi hárommilliárd költségvetési forintot áldozott be tűzoltásra.

Kifizeti 140 ezer internetező telefonszámlájának egynegyedét - mert erről van szó valójában. Többségében ők azok, akik a kedvezmények megvonása után bedobták volna a törölközőt, mély ütést adva ezzel az amúgy is rossz magyar lakossági netmutatóknak.

Ezt nem lehet a tömeges elterjesztés eszközének nevezni, esély arra van, hogy a pangó piacon az előfizetők száma nem fog csökkenni. Nyitott kérdés például, hogy a kvóta betelte után előfizetni szándékozókkal mi lesz?

A 150 forintos pánik elülte után a szakma most várja az új netezőket hozó elképzeléseket is. A beígért törvénymódosításokat, amelyek a valóságban is beindítják a versenyt, és legfőképpen a lakossági PC-programokat. A felzárkózáshoz ugyanis a mobiltelefon, a mosógép, az autó és a lakáshitel törlesztőrészletei mellé a számítógépnek is be kellene verekednie magát a háztartások költségvetésébe.

Torontáli Zoltán