Torontáli Zoltán

Nehéz idők járnak az amerikai-holland UPC-re. A társaság várhatóan csődvédelem alá helyezi magát, de mielőtt bárki megijedne, szögezzük le: a magyar UPC-előfizetőknél nem sötétül el a képernyő. A csődvédelem idején akar a kábeles szolgáltató úgy megerősödni, hogy rendezett sorokkal születhessen újjá.

A kábeles szakma nem egyszerű vállalkozás. Ha nincs kábel, fektetni kell, ha van kábel, meg kell azt venni és modernizálni. Ehhez időre és pénzre van szükség, ebben az esetben pedig duplán igaz, hogy az idő is pénz. Ráadásul az üzlet csak a nagyobb földrajzi kiterjedtség elérésekor indul be igazán, ez pedig évekig is eltarthat.

A UPC terjeszkedését Magyarországon is láttuk az elmúlt években. A társaság nem azért vásárolt be, hogy a kábeltévés programcsomagjait kínálja. A vállalatcsoport az infokommunikációs társadalom egyik kulcspozícióját akarja elfoglalni. Olyan infrastruktúrát tart a kezében, mely a telefonvonal mellett a netkorszak másik ütőere lesz, tévével, rádióval, internettel, multimédiával és ki tudja, még mivel együtt. A probléma a jövővel van, amelyik lassabban akar bekövetkezni, mint ahogyan néhány éve azt várták. Közben a hitelezők 10 milliárd euróját is felemésztette a hatalmasra duzzadt hálózat.

A megmentő, John Malone amerikai médiamágnás ügyes húzással vágná át a gordiuszi csomót. A követelésektől elálló hitelezők a UPC tartozásait tulajdonrészre válthatják be, ha a cég talpra áll. A többiek elől a csődvédelem jótékony leple alá húzódik a UPC, bizonyos érdekeltségeitől pedig megválhat. A cég sorsa nekünk is fontos. A kábelesek közül ugyanis a UPC azon kevés cég egyike, amelyik képes arra és érdekelt abban, hogy a hozzá tartozó magyar háztartásoknak az információs társadalomban egyszer majd tényleg használható szolgáltatásokat adjon.