Vita a kamatszintről

Átmenetinek tűnő ipari élénkülés, továbbra is pörgő építőipar, lendületes kiskereskedelmi forgalomnövekedés, az előzetesnél is nagyobb folyó fizetési mérleghiányt mutató adatok, a költségvetési hiány csökkentésének lassabb üteme és alacsonyabb kamatszintet ajánló miniszterelnök - ezek a makrogazdasági szempontból sem éppen eseménytelen múlt hét címszavai.

Júliusban az ipari termelés 0,7 százalékkal haladta meg az előző havi szintet, éves alapon 5,1 százalékos volt a növekedés. Az ipari termelés másfél éves stagnálása után az utóbbi hónapokban mutatkoznak a kisebb élénkülés jelei: a kivitel a nyár közepén 9,4 százalékkal bővült. A legtöbb szakértő kételkedik abban, hogy a júliusi adatok egy látványos ipari fellendülés első jelei lennének.

Júliusban az előzetes közléshez képest mintegy 40 millió euróval nagyobb hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Így a havi negatív szaldó 215 millió euróra rúg, az év elejétől halmozódó deficit pedig meghaladja a kétmilliárdot. A deficit mértéke egyelőre nem riasztó, hiszen GDP-arányosan még mindig nem magas a hiány. Az ütem ugyanakkor figyelemre méltó, hiszen az utolsó 12 hónap hiányát összesítő mutató fél év alatt majdnem egymilliárd eurót romlott. A folyó fizetési mérleg deficite decemberig meg fogja közelíteni, de akár meg is haladhatja a 3 milliárd eurót - állítják az elemzők. A jegybank ennél is pesszimistább, 3,5-4 milliárd eurós éves deficitet vár.

Szeptemberben csökkentek az inflációs várakozások. Az elemzők úgy vélik, hogy a jegybank decemberi inflációs célkitűzése (5,5 százalék) teljesül, ugyanakkor majdnem ugyanilyen egységes véleményük abban, hogy 2003 végén a célsávon kívül (4,5 százalék felett) lesz az árszínvonal-emelkedés üteme. A forint stabilitása és az elmúlt hónapok inflációs adatai járulhattak hozzá leginkább, hogy a kamatvárakozások körüli bizonytalanság csökkent. A piac szerint az idén már nem változtat a kéthetes betéti kamat szintjén a monetáris tanács.

A forintárfolyam stabilitása arra utal, hogy a piac nem reagált Medgyessy Péter véleményére, amely szerint a jegybanknak meg kellene fontolnia a kamatcsökkentést. Az MNB úgy reagált, hogy nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett mértékre csökkenteni az államháztartás túlköltekezését, s a termelékenység növekedésének megfelelő mederben tudja tartani a bérkiáramlást. A közgazdászszakma körében sem helyeslik, hogy a hosszú távú tendenciák elleni gazdaságpolitikát folytasson a kormány. A miniszterelnök 5 százalékos GDP-arányos jövő évi költségvetési hiányra utalt, ami 0,5 százalékponttal magasabb a makropályában foglaltaknál, tehát lassabb ütemben mérséklődhet az államháztartási hiány. (MI)