Politikai szempontok

Az EU-bővítés elsősorban politikai ügy, a nyilvánvaló kétoldalú gazdasági előnyök ellenére is. Régóta ismert ez a tény, a napokban pedig újabb egyértelmű bizonyítékot teremtett erre a jelöltek felkészültségének hiányosságait felsoroló bizottsági monitoringjelentések elküldésének halasztása.

A monitoringjelentések ugyanis kínos megállapításokat tesznek a jelöltek felkészülésének hiányosságairól. Magyarország esetében például arról, hogy késik a közös agrárpolitika integrált irányítási és ellenőrzési rendszerének felállítása, a kifizető ügynökségek létrehozása, továbbá az élelmiszer-ipari létesítmények, főként a húsipari üzemek korszerűsítése. Miért lehet gond az, ha Brüsszel valami miatt ráncolja a homlokát, hiszen már lezártuk a csatlakozási tárgyalásokat - érvelhetne bárki. Igen, de az Európai Bizottság éppen a csatlakozási megállapodásban lehetőséget kapott javaslatokat tenni a tagságból eredő jogosultságok ideiglenes felfüggesztésére, ha egy-egy területen veszélyben látja az egységes belső piac működését. Márpedig az említett mezőgazdasági kifogások esetében joggal merül fel ennek gyanúja.

A magyarországihoz hasonló, sőt még súlyosabb elmarasztalások várhatók a lengyel jelentésben is. Csakhogy Lengyelországban június 7-8-án népszavazást rendeznek a csatlakozásról, s az unión belül is sokan aggódnak, hogy nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel. Ha ráadásul néhány nappal a referendum előtt az egyébként is sokak szemében vörös posztóként megjelenő lengyel agráriumot újból ledorongoló brüsszeli értékelésekkel lesz tele a varsói sajtó, az nyilván nem segít a részvételi arány emelésében. Célszerű tehát elhalasztani a monitoringjelentés hivatalos elküldését. Mert a politikai szempontok a bővítés során mégiscsak előrébbvalóak, mint az egységes piac védelmének gazdasági megfontolásai. (UGy)