Afrika felértékelése

George Bush az első republikánus elnök, aki felkereste a fekete kontinenst, igaz, a Fehér Házban őelőtte is mindössze hárman tartották fontosnak, hogy ellátogassanak a Szaharától délre. Választási kampányában Bush még érdektelennek nevezte az USA szempontjából Afrikát, s a közelmúltban is voltak jelei annak, hogy Washington hiperhatalmi fölényének kompenzálásaként mintegy átengedi a földrészt a franciáknak.

A jelekre azonban rácáfolt a kőolaj, s az, hogy az amerikai kormányzat ráébredt: diverzifikálnia kell beszerzési forrásait. Nyugat-Afrika - kis túlzással - olajtengeren nyugszik. Az USA kőolajszükségleteinek kétharmadát importálja, s ennek jelenleg 15, távlatilag 25 százalékát Afrikában veszi meg, túlnyomó részét Nigériából. Kézenfekvő volt, hogy a körút egyik állomása ez az ország lett, amely lassacskán kontinentális hatalommá is fölküzdötte magát. A földrész másik mértékadó állama, Dél-Afrika ugyancsak bekerült az útitervbe - de ott az amerikai elnök inkább a nézeteltérések listáját rögzíthette csak. Szenegál a rendezett, Uganda a problémamegoldó, Botswana pedig az AIDS sújtotta országnak kijáró figyelmet nyugtázhatta. Az egész körúton hangsúllyal méltatódott az elnöknek az a programja, amely szerint 15 milliárd dollárt fordít az AIDS leküzdésére. Igaz, a programot még el kell fogadtatni a kongresszussal, az öt évre szól, és meg kell osztani a karibi országokkal is. Jelentősége így sem lebecsülhető.

Beilleszkedett a körút a terrorizmus elleni napirendbe is. Két régebbi merénylet diktálhatta a felismerést, hogy érdemes anyagilag is áldozni az olyan életkörülményekért, amelyek kivetik magukból a hasonló "megoldások" vonzerejét. Százmillió dollárt ajánlott a kelet-afrikai repülőterek biztonságának megerősítésére, és ugyancsak távlatilag - a millenniumi program keretében - tízmilliárdot segélyként és a kereskedelem fejlesztésére. (SzH)