Rázós áram

Fél éven belül 20 százalékkal drágul majd az áram a végfogyasztóknak, vagyis egy átlagos család jövőre csak villanyra közel 15 ezer forinttal többet fizet ki. A döntés a vállalatokat is érzékenyen érinti, így az amúgy is rossz gazdasági környezetben tovább romolhat a versenyképességük.

Azzal, hogy az energiaelosztást felügyelő MVM-et az áramtermelők és -értékesítők közé ékelte, az állam célja az volt, hogy magas átvételi árral egyszerre talpon tartsa a hazai bányászatra építő hőerőműveket és alacsonyabb értékesítési árszinttel lenyomja az infláció alakulásában kardinális szerepet játszó fogyasztói áramkiadásokat. A kettős cél eléréséhez szükséges támogatás a mai rendszerben a köztulajdonú cég veszteségeként csapódik le. Így ha ezen deficit túlzott mértékére hivatkozunk, azt mondjuk: nincs szükség több ezer bányászmunkahelyre és alacsonyabb áramárakra sem. A nagy melegben folyamatosan és egyre nagyobb számban járó légkondicionálók miatt megugró áramfogyasztás, a gyengébb forint, valamint a kieső olcsó paksi áram azonban olyan magasra tornázta fel a támogatási igényt, amelyet a mai kongó államkaszsza már aligha viselne el. A fogyasztás visszafogására tehát drágítani kell.

Csakhogy az áremeléssel a kormány most visszaveszi a vállalkozásoktól annak a pluszbevételnek egy részét, amelyet korábban a forint leértékelésével nekik juttatott, igaz, az egyes cégeket ez eltérően érinti. Hasonló a helyzet a háztartásokkal is, hiszen a korábbi túlzott béremelések egy részét most ők is kénytelenek visszafizetni. Az ő esetükben ráadásul az adórendszer tervezett változatai is megerősítik a mondást: nincs ingyenebéd. Az pedig már csak az igazán idealistákat zavarja, hogy a kormány megint csak akkor hozakodik elő a beszerzési feltételek változásával, amikor az áremelést indokol.

A probléma lényege tehát a pénztelenség. Ezúttal is, akár az árfolyamsáv kiszélesítése utáni kamatemeléskor, a korábbi hibás döntésekért kell bűnhődnünk. Az áremelések nyomán felpörgő infláció ugyanis segít betömni a költségvetési lyukakat, s elértékteleníti a korábban adott juttatásokat. A felelőtlenül tett ígéretek megtartása így végül a gazdaság versenyképességének romlását hozza, mert valahol valakik megint nem merték elismerni: bocsánat, tévedtünk.