Tisztánlátás helyett
Mindenki érdeke, hogy a közvélemény tisztán láthassa a K&H-botrány részleteit - mondhatnánk, ha a kijelentést nem fogalmazták volna meg bennünket megelőzően mások. Mióta az esztendő legnagyobb balhéja kipattant, nem múlik el nap, hogy akár a jobb-, akár a baloldal harcosai (Rogán Antaltól Gy. Németh Erzsébetig) ne ragadtatnák magukat hasonló megnyilatkozásokra. Tehetik, hiszen ez a dolguk. A mienk meg az, hogy az efféle, szép kerek mondatokat átírva leszögezzük: mindenkinek az az érdeke, hogy a közvélemény tisztán lásson, leszámítva a politikusokat.
Annak alapján, amit az ügyről eddig megtudhattunk, valószínű, hogy egy merész és nagy hord-
erejű gazdasági bűncselekmény-sorozat történt egy bizonyos értelemben - kissé másképpen, mint ahogyan főnökei és támogatói vélték - zseniális bróker (nem biztos, hogy fő-) szereplésével. Nyilvánvaló, hogy alapesetben és úgymond normális körülmények között az igazságszolgáltatásnak és más, arra hivatott szervezeteknek lenne a feladatuk, hogy mindent tisztázzanak, megállapítsák, kik a felelősök, akik aztán elnyernék méltó büntetésüket. De normális körülmények nincsenek.
A botránynak minden jel szerint van akkora súlya, amelyből kiindulva a politika úgy érezhette: lehet keresnivalója. Azt sejtették, a szavazatokért folyó versenyben aduként használhatóak a történtek pikánsabb vonatkozásai. Ám közben kiderült, a "nagy tehetségű" bróker igyekezett minden irányban kapcsolatokat építeni. Így aztán már-már mulatságos - más olvasatban: szomorú -, ahogyan a Fidesz, illetve az MSZP témagazdái egyfelől szo-
cialista, másfelől fideszes brókergate-ként emlegetik az affért, hamarjában előrángatva minden nevet az elmúlt esztendőkből - Simicska Lajostól Tocsik Mártáig -, amelyekről ügyek juthatnak az emberek eszébe. Ahogyan ez most kinéz, rövid távon aligha emelkedhet ki valamely oldal győztesként a katyvaszból.
Ennél persze sokkal fontosabb, hogy a zűrzavar miatt éppen a tisztánlátásban nincs okunk reménykedni. A sorjázó - ritkán tudni, valós vagy hamis - információk keltette homályban már azt sem tudjuk, valóban pusztán gazdasági bűncselekményről van-e szó.
Igaz, végső soron egyáltalán nem kizárt, hogy a cél a homály maga. (GA)
