Gombnyomásra

Fontos gombot nyomott meg tegnap Romano Prodi az Országgyűlés épületében. Néhány perccel a Magyar Köztársaságért Érdemrend nagykeresztjének átvétele előtt az első EU-pályázatokat nyitotta meg a pályázók előtt. Bár az elnököt szemmel láthatóan kissé váratlanul érte a felkérés, hogy fáradjon az erre a célra behozott számítógéphez, Prodi ünnepélyes mozdulata mégis jelképes értékű volt. A bizottsági elnök jelenléte ráadásul egyfajta brüszszeli elismerését is jelenti annak, hogy a csatlakozó országok közül elsőként hazánkban jelentek meg konkrét pályázati kiírások.

És most ne kajánkodjunk azon, hogy miért kell feltétlenül Budapestre jönnie Prodinak egy olyan gomb megnyomásához, amely többek között az internetes ügyintézés fejlesztését is célzó pályázatokat bocsát útjára. Ne mosolyogjunk azon se, hogy végre egy tárgyalópartner Medgyessy Péternek, akihez képest még ő is pompás szónoknak tűnik a sajtótájékoztatón. Ismerjük inkább el, hogy valóban jó ötlet Prodival publicitást teremteni a kiírásoknak akkor, amikor éppen a kellő számú és minőségű pályázat hiánya jelenti a pénzosztók legnagyobb félelmét.

De nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy most sem derült ki semmi a leendő magyar EU-biztos személyéről, noha lassan már minden más csatlakozó országban nyilvánosságra hozták, kit delegálnak az unió "kormányába". A magyar késlekedés mindenesetre a sok önjelölt és a huzakodó pártok között a miniszterelnök pozícióját erősíti. Minél jobban szorít az idő, annál nagyobb Medgyessy mozgástere, és annál kisebb a pártoké. Lehet, hogy a végén éppúgy előzetes egyeztetések nélküli személyi döntés születik majd, mint volt a Draskovics-László csere? Talán EU-biztost is lehet találni Magyarországon gombnyomásra. Kár, hogy pályázatokat nem lehet.