BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hátszelet kapott a NASA Mars-programja

Egyre erőteljesebben érvényesülnek a hatékonysági szempontok az amerikai Mars-kutatásban is, főként, mióta Sean O'Keefe személyében új vezető állt a hivatal élére. Bár az expedíciók fajlagos költsége folyamatosan csökken, a sikerekkel megnőtt a kutatók éhsége is. Pár év múlva újból milliárdos összegekről kell majd dönteni, ha a Marsól vissza is térő s onnan kőzetmintát hozó eszköz konstruálásáról határoznak.
2004.01.08., csütörtök 00:00

Életmentő fontosságú volt az amerikai űrkutatási hivatal Mars-programja számára, hogy január elején sikerrel érte el vörös bolygó felszínét, és azóta is kifogástalanul működik a Spirit nevű bolygójáró. Az elmúlt években ugyanis rendre újravizsgálták a Marssal kapcsolatos terveket a NASA központjában. A Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander kudarca, valamint a programok magas költségei miatt mind élesebben vetődött fel, hogy vissza kellene fogni a távoli bolygóval kapcsolatos kutatásokat. Ráadásul az űrkutatási kiadások megtérülése is elég nyitott kérdés.

Még inkább beborult az ég a NASA feje fölött, amikor tavaly új vezető állt az élére. Sean O'Keefe megjelenésével katonás életet jósoltak a szakértők a hivatalnak, a vezető ugyanis korábban a hadseregben, később a Fehér Ház költségvetési és ügyviteli irodájában dolgozott. Az űrkutatási hivatal fő céljaként a Pentagonnal való szorosabb és hatékonyabb együttműködést jelölte meg. A NASA vállalkozói szellemben történő átszervezését ígérte, a Bush-adminisztráció ugyanis az űrkutatási programok aránytalanul nagy költségére panaszkodott. O'Keefe a Mars-kutatás kapcsán is hangsúlyozta, hogy pusztán a mítosz miatt nem szabad dollármilliárdokat áldozni. 2002-ben összesen 14,3 milliárd dollárból, tavaly 14,8 milliárdból gazdálkodott a hivatal.

Nem tudni, hogy a mítosz ereje győzött-e, vagy jelentős katonai előnyöket sikerült azóta kimutatni a Mars-programok kapcsán, de tény, hogy a vörös bolygóval összefüggő kutatások azóta is elsőbbséget élveznek a NASA-nál. Bár a 2001-ben útnak indított Mars Odyssey utáni Lander felbocsátását törölték, tavaly már célba vette a Marsot a Mars Exploration Rovers (MER) nevű ikerpár. Ennek első tagja a napokban landolt sikeresen. A január 25. táján leszálló második rover 200 millió dolláros költségével együtt 600 millió dollárt visz el az ikerprogram. Bár az összeg megkurtítja a NASA költségvetését, nem kell miatta más feladatot törölni. Már érződik a fajlagos költségek csökkenése is. Míg a második Mars-járót az említett 200 millió dollárból hozták ki, az első még 300 millióba, az azt megelőző pedig 450 millióba került.

Ismert, hogy a NASA Mars-kutatásainak az elmúlt hetekben különös súlyt adott, hogy pillanatnyi versenytársai lemorzsolódtak. Tavaly még négy űreszköz Marsra érése volt várható, ám a japánok Nozomi nevű járműve meghibásodott, s több hónapos késéssel közelítette meg, majd kerülte el a vörös bolygót. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű eszköze karácsonykor érte el a Marsot, s bár a Beagle nevű bolygójáró egység valamilyen formában el is érte a felszínt, ennél többet azóta sem tudunk róla. A MER ikrek egyike viszont ez idáig sikeres, és ontja a jobbnál jobb képeket, értékesebbnél értékesebb adatokat, s néhány hét múlva még bővülhet is a marsi információözön, ha leszáll a MER ikerpár másik tagja is.

A NASA 2000 őszén fogalmazta meg a következő két évtized Mars-programját. Ebben nagyjából kétévenkénti felbocsátásokat irányoz elő, de a bolygó körüli pályára, illetve a felszínre küldendő eszközök pontos útnak indításához meghökkentő időpontokat rendelt. E szerint a mostani MER ikerpárt a 2005-ös, bolygó körüli expedíció követi. A Mars Reconnaissance Orbiter nevű program a felszín elemzésére fog összpontosítani - persze kiemelt figyelemmel a víz nyomaira -, s egybeveti a légkörben, illetve a felszínen nyert adatokat. Például ezernyi helyen vizsgálja meg a bolygó felszínét 20-30 centiméteres felbontásban. A NASA kisebb, úgynevezett felderítő Mars-küldetéseket is tervez. Ezek a nagyobb, Mars Surveyor programhoz illeszkednek, végrehajtóik pedig egészen kicsi, speciális űrhajók, Mars-ballonok és -repülők lesznek.

A program második tíz éve ismét a bolygó körüli és a felszíni expedícióké lesz. Nyilvánvaló szándék, hogy a Marsról vissza is térő masinát sikerüljön barkácsolni, de az ezzel kapcsolatos munka ütemezéséről még nem döntöttek. Nem csak azért, mert a Marsról a közeljövőben nyerhető új ismeretek fényében kell majd a későbbi feladatokról határozni. Korábbi becslések szerint egy ilyen projekt mintegy másfél milliárd dollárt emésztene fel.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.