Tavaszi fogadkozások
Mire nyivánvalóvá vált, hogy az Európai Unió a dollár gyengélkedése mellett sem képes átvenni a világgazdaság motorjának szerepét az Egyesült Államoktól, az elmúlt héten az EU vezetői biztató jelét adták a versenyképességi probléma megoldása melletti elkötelezettségüknek. Az uniót 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává tenni hivatott lisszaboni stratégia megvalósulásáról az Európai Bizottság által az állam- és kormányfők tavaszi ülésére készített jelentés kapcsán Romano Prodi, a bizottság elnöke végre köntörfalazás nélkül kijelentette: a reformok jelenlegi üteme mellett borítékolható a kudarc.
Kérdés persze, hogy egy mandátumának utolsó évét töltő testület vezetője részéről elhangzó beismerés elég-e ahhoz, hogy valódi változásokra lehessen belőle következtetni. A bizottság ráadásul javasolhat bármit, ha a tagállamok vezetői az Európai Tanácsban nem képesek a szükséges kompromisszumok megkötésére, vagy éppen más kérdésekkel vannak elfoglalva. Ez utóbbira a tavaszi csúcs előtt pedig szinte bizton lehet számítani; a bővítés éppen elég muníciót ad majd mind az ünneplésre, mind - az uniós alapszerződés körüli vergődéssel - a vitára. Ami azt illeti, a bővítés hosszabb távon sem gyorsít majd a nehézkes uniós döntéshozatalon, és félő, hogy egymás nyomába lépő reformintézkedések sorozata helyett inkább a bürokratikus mocsár további sűrűsödése elé nézünk.
A piaci működés hatékonyságának a lisszaboni célok eléréséhez nélkülözhetetlen javítása szempontjából is jelentős eredménynek tekinthető viszont, hogy a múlt héten a miniszteri tanács elfogadta az új fúziós szabályozást. Az új rendszerben a cégek rugalmasabb elbírálási menetrendre, és egyszerűbb eljárásra számíthatnak. (BÁ)
