Végre javuló egyensúly

Miközben a pénz- és kötvénypiacon továbbra is megfigyelhető a bizonytalanság, a gazdaság egyik legkritikusabb pontjának számító külső egyensúlyi helyzet javulni látszik. Decemberben - a becsült adatokkal kiegészített számok szerint - 465 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott az immár harmadik hónapja tartó egyensúlyjavulás: az utolsó 12 hónap halmozott hiánya a szeptemberi mélyponthoz képest csaknem 270 millió euróval javult. Ennek oka elsősorban az export magára találása. A külpiaci konjunktúra élénkülése leginkább a hagyományos nagy exportőrökre, a multinacionális cégek hazai leányvállalataira hat jótékonyan. Ezt bizonyítja az is, hogy elsősorban a feldolgozóipari termékek, azon belül is a gépgyártás prosperál.

A külkereskedelmi mérleghez hasonlóan a várakozásoknál jóval alacsonyabb lett a 2003. évi folyó fizetésimérleg-hiány is. Az idén tovább folytatódhat az új trend, hiszen az adatok azt sugallják, hogy a készletfeltöltés és kapacitásbővítés importigénye által okozott egyensúlyromlásnak vége, és a külső konjunktúrára felkapaszkodó hazai feldolgozóipar exportteljesítménye csökkenti a deficitet. Az éves hiány az első hónapok látványos egyensúlyromlása miatt így is rekordmértékű, ráadásul a finanszírozási szerkezet is rossz.

Folyamatosan gyorsuló ütemben emelkednek a mezőgazdasági termékek termelői árai: decemberben 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magas árindex kizárólag a növényi termékek körében tapasztalható drágulás eredménye. Az állati termékek esetében még mindig deflációt mér a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a gyenge gabonatermés (illetve a későn meghozott exportkorlátozó intézkedések) miatt elszaladó növényi árak egyelőre nem gyűrűztek be az állati termékekbe.

Ax korábbiaktól eltérő makrogazdasági előrejelzéseket közölt Draskovics Tibor a parlamenti bizottsági meghallgatásra kiadott anyagban. Az éves átlagos inflációra adott 6-6,5 százalékos prognózis viszont erőteljes közeledés a piaci és jegybanki várakozásokhoz. A költségvetési tervezéskor még csupán 5,5-6 százalékra tette a Pénzügyminisztérium a pénzromlás mértékét. (MI)