Hogy áll a büdzsé?

Magyarország gazdasági kilátásainak tartós javulásához elengedhetetlen a makrogazdasági egyensúlyhiányok megfékezése - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében. Nehéz megállapítani, hogy a mostani értékelés jobb vagy rosszabb képet mutat-e a gazdaságról, mint ez előző. A friss anyagban talán keményebben fogalmazzák meg aggályaikat az IMF igazgatói, viszont a bizalmat tükrözi, hogy hitelesnek tekintik a 4,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánytervet. Igaz, ehhez szükség lehet további kiigazításokra, állítja a jelentés, így aztán "döntő és konkrét" intézkedéseket sürgetnek a költségvetési korrekció támogatására. Draskovics Tibor pénzügyminiszter viszont - miközben örömét fejezte ki, hogy az IMF és a piaci elemzők is a kormányhoz hasonlóan látják a folyamatokat - azt nyilatkozta, hogy nincs szükség semmilyen kormányzati beavatkozásra, a kormányzat figyeli az államháztartás alakulását, és az (például a májusi előzetes adatok szerint is) megnyugtatóan alakul. (A piaci elemzők egyébként a múlt héten 100-150 milliárd forintnyi további kiadáscsökkentéssel tartották elképzelhetőnek a deficitterv teljesülését.) A bizalmatlanság érthető, hiszen a múlt év pont ugyanilyen polémiák jegyében telt, majd a pénzügyminiszter bukását okozta. Igaz, a mostani hasonló szituációt megelőzte Draskovics év eleji őszinte, némi hitelességet visszanyerő helyzetértékelése.

Valamelyest mérséklődött az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, de még így is dinamikusnak nevezhető a bérkiáramláshoz viszonyítva. A lassulás akár a gazdasági növekedés szerkezetének javulására is utalhat. Ismert, hogy tavaly a lakossági fogyasztás elszaladása miatt jelentősen romlott a külső egyensúly, és a szakértők a kedvező fordulatot egyértelműen a dinamika mérséklődésével kötik össze. Ennek jelei már látszottak a 2003 végi GDP-adatokon, az újabb megerősítésre még két hétig várni kell: akkor jelennek meg ugyanis az első negyedéves GDP-statisztika részletes számai.

A február-áprilisi időszakban átlagosan 6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 0,1 százalékponttal kevesebb mint az év első három hónapjában. Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 0,2 százalékponttal kisebb a ráta, a foglalkoztatottak nyolcezerrel vannak többen, ám mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüli az elmozdulás. (MI)