Az állam mint fejőstehén

Döntött a Legfelsőbb Bíróság: az államnak helyt kell állnia azon 1995. június 16-a után keletkezett kielégítetlen követelésekért, amelyeket a részvénytársasággá alakult állami vállalatok hagytak maguk után felszámolásukkor. Ez - a több száz százalékos felhalmozódott kamatokkal együtt - akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az adófizetőknek.

A probléma az ÁVÜ megszűnésével és az ÁPV Rt. megalakulásával keletkezett: a bíróság szerint érvényes a konszernfelelősség, vagyis az állami vagyon kezelője és minden vállalata lényegében egy csoportnak tekintendő. A jogilag minden bizonnyal jól megalapozott döntés elképesztő következményekkel jár a gazdaságra nézve.

Ha én bankár lennék, ezután korlátlanul kezdenék finanszírozni minden állami céget, hiszen megszűnt a hitelezési kockázat. Bármi baj is történne, mindenképp megkapom a pénzem, hiszen az állami vállalatbirodalomból valahol biztos ki lehet szorítani majd a fedezetet. Elég csak a Szerencsejáték Rt. nevű, aranytojást tojó tyúkra gondolnunk. Nem kell többé hitelbírálat és üzleti terv, az ÁPV-tulajdon feltétlen kezességvállalást jelent.

Ha én olyan céget vezetnék, amely valahol versenyezni kényszerül egy állami céggel a húsipartól a gyógyszergyártásig, alighanem eléggé el lennék keseredve. A döntés ugyanis azt jelenti, hogy a (részben) közkézben lévő konkurensem hitelezési kockázat híján eztán jóval alacsonyabb kamattal kap majd kölcsönt, hiszen annak visszafizetésére lényegében korlátlan az állami garancia. Ez pedig nem más, mint az érintettek burkolt és versenyidegen támogatása. Megkockáztatom: ennek az EU sem fog örülni.

Ha én politikus lennék, tehetetlen dühvel keresném azt a jogászt, aki az állami vagyonkezelő részvénytársasággá alakítását javasolta anélkül, hogy a konszernjog alól kimentette volna a szervezetet. Merthogy ezzel az államra korlátlan felelősségvállalást terhelt. Eztán bármely állami cég magával ránthatja az ország költségvetését: többé ugyanis nem reális alternatíva a rosszul működő cégek felszámolása, hisz a könnyelmű gazdálkodás hatásai nem érnek véget az amúgy korlátolt felelősségű társaságok határainál.

Közhely, hogy az állam rossz tulajdonos. De mostantól még a várható kisebb hozam fejében korlátlan, vagyis a szokásosnál jóval magasabb kockázatot is vállal. Valamit sürgősen tenni kéne.