Mit lesz a sorsa az idei rekordbúzatermésnek?

Bizonytalanság

"Az idei rekordtermés kapcsán a gazdák különösen nehezményezik, hogy az állami tulajdonú raktárak jelentős részét kereskedők vehették bérbe. Azt látjuk, hogy a bizonytalanság növekszik a termelők körében, ami zavart okoz a piacon, és kedvezőtlenül befolyásolja az árakat. Fokozzák a nehézségeket azok a hisztériakeltésre alkalmas hírek, amelyek szerint ukrán búza jelenhet meg a hazai piacon. Mivel a kukoricatermés is jónak ígérkezik, nemzeti összefogásra lesz szükség az elhelyezéshez. Bár az FVM uniós exporttámogatásra vonatkozó kezdeményezését jónak tartjuk, egyelőre nem látjuk a megfelelő kiviteli lehetőségeket, és nem ismerjük azt sem, hogy a tárca később milyen konkrét gabonapiaci intézkedéseket tervez. Ennek ellenére partnerek kívánunk lenni azokhoz a lépésekhez, amelyek a gazdák és a gazdálkodó szervezetek érdekeit szolgálják."

Jakab István A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke

Brüsszelre várva

"Az aratás után a felvásárlók rövid ideig tonnánként 22-23 ezer forintot fizettek a búzáért, de aztán az ár 20 ezer forint alá süllyedt. Mivel a terményt tudjuk tárolni, a mai árak mellett semmiképpen sem kívánjuk értékesíteni. A búzát a novemberben kezdődő uniós intervenciós felvásárlás során akarjuk eladni, mert - leszámítva az addig felmerülő tárolási és egyéb költségeket - 22,5-23 ezer forintos nettó árat kaphatunk érte. Ez tonnánként 2,5 ezer, hektáronként pedig akár 12-13 ezer forintos többletbevételt jelenthet a mai árakhoz képest. Az unió ugyanakkor már most meg tudná mozdítani a magyar piacot, ha a búzára exporttámogatást hirdetne. Az intézkedés Brüsszelnek is érdeke lenne, mivel anélkül elképzelhető, hogy az intervencióra a magyar termelők az árpával együtt akár 3,5-4 millió tonna terményt is felkínálnak majd.

Guba Mihály A kisújszállási Bizalom Mezőszolg Szövetkezet ügyvezető igazgatója

Osztrák vásárlók

"A nyugati határ mentén osztrák cégek veszik a búzát, de csak a minőségi terményt. A külföldi vásárlók az aratás utáni időszakban 5-10 százalékkal többet adtak az itthoni szabadárnál. A hazai felhasználók közül már megvették a búzát azok, akiknek a betakarítás óta feltétlenül szükségük volt rá. Most a termelők és a lehetséges további vevők is kivárnak, így várhatóan csak a novemberben kezdődő uniós intervenciós felvásárlás előtt mozdul meg a piac. Aki ugyanis addig a hazai gazdálkodóktól nem vásárol elegendő terményt, később már csak Brüsszeltől kaphatja meg azt. A termelők jelentős része ma közraktároztatja áruját. Kisebb bizonytalanságot okoz, hogy csak szeptember végén zárul le a hazai intervenciós raktárakra kiírt pályázat. Ezért a gazdák leghamarabb októberben tudhatják meg, hová szállíthatják majd az uniónak szánt terményt."

Fenyő Gyula Pannonhalmi magánvállalkozó

Pangó piac

"Jász-Nagykun-Szolnok megye a tavalyi rendkívüli aszály epicentrumában helyezkedett el, az idén viszont az itteni gazdák az 5-6 tonnás hektáronkénti hozamokkal kiemelkedően jó termést takaríthattak be. Az üzleti forgalom ugyanakkor rendkívül gyenge volt a nyári betakarítás után, és most is pang a piac. A potenciális vevők úgy gondolkodnak, hogy később is hozzájuthatnak megfelelő minőségű és mennyiségű búzához. A gazdálkodók pedig saját, vagy állami raktárakban helyezik el a terményt a novemberben kezdődő uniós intervencióig. Mi 15 ezer tonna búzát tároltunk be az agrártárca tulajdonában lévő Concordia Rt.-hez, mert saját raktárainkra szükség van az őszi növények, elsősorban a napraforgó és a kukorica elhelyezéséhez. Már most látszik viszont, hogy a térségben ezek tárolása számos termelőnél később komoly gondokat okozhat."

Tajthy József A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Rt. elnök-vezérigazgatója

Exporttervek

"Arra készülünk, hogy nyolcezer tonna búzánk felét közraktároztatjuk és az uniós intervencióban ajánljuk majd fel, fennmaradó részét pedig a külpiacokon értékesítjük. Mi a korábbi években is exportáltunk búzát: úgy látjuk, az idén elsősorban Macedóniában és Boszniában nyílhat lehetőség az eladásokra. A hazai felvásárlók most Csongrádban is passzívak, mivel áruszükségletük egy részét a kistermelőktől már megvették meglehetősen alacsony, 21-22 ezer forintos tonnánkénti áron, vagy még ennél is olcsóbban. Nyilvánvalóan szükségük lesz a szövetkezetek, nagyobb gazdaságok jobb minőségű terményeire is, de várhatóan egészen a novemberi intervencióig kivárnak. Helyzetüket könnyíti, hogy tudják, jó minőségű a termés és a mennyisége is elegendő. Egyes termelők ráadásul később raktárgondokkal is küzdenek majd, ha az őszi növényeket betakarítják. "

Seres Gyula A makói Kossuth Szövetkezet elnöke