Versengő bankok
Gyürkőznek a bankok, finisbe ért az önkormányzatokért folytatott küzdelem. Már tavaly a szokásosnál nagyobb volt a verseny, s a jelek szerint az idén is mindent megpróbálnak a pénzintézetek, hogy újabb településeket hódítsanak meg. November végéig választják ki ugyanis az önkormányzatok számlavezető bankjukat, s a bankszektor szereplői már felismerték: az európai uniós csatlakozás szintén növeli az üzletágban rejlő lehetőségeket.
A többnyire szűkös költségvetési forrásokkal bíró helyhatóságok számára egyelőre messze a legdöntőbb az ár, minden más szempontot csak ezután vizsgálnak meg. A polgármesterek nem is titkolják: elsősorban az alacsony költségeket és a kedvező kamatokat értékelik, ezután jön a gyorsaság és a rugalmasság. Kisebb önkormányzatok esetében nem elhanyagolható, hogy legyen a banknak fiókja a településen vagy annak közvetlen közelében.
Mindennek ellenére az önkormányzatok számlavezetése egyáltalán nem rossz üzlet a hitelintézeteknek, s várható, hogy a nem is nagyon távoli jövőben egyre kifizetődőbb lesz. Érthető tehát a harc, hiszen tudják, hogy érdemes megvetniük a lábukat a területen, s minél nagyobb szeletet elfoglalni a piacból.
A legjobb üzletet a városok jelentik, főként azok, amelyeknek nagy a költségvetésük: ám ezeket a településeket a legnehezebb megszerezni, és nincs is belőlük túl sok, így a bankok mindent megtesznek, hogy meg is tartsák legtöbb hasznot hozó ügyfeleiket. A pénzintézeteknek meg kell találniuk a falvakat is, ha az önkormányzati szférában új ügyfeleket akarnak szerezni. A kicsik megszerzéséhez más eszközökre is szükség van. Például az adott térségben szerzett tapasztalatokra, a helyi igények ismeretére, a személyes kapcsolattartásra. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi év nyerteseinek a takarékszövetkezetek bizonyultak.
