Szakképzetlen szakképzés

A szakképzés fejlesztési stratégiájához készülő kormányrendelet 25 pontjából mindössze négy feladatot kell az idén végrehajtania az illetékes szaktárcáknak. Öt feladat, köztük épp az érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése jövő év végére marad. Tehát egy esetleges kormányváltás során a régi miniszterek arra hivatkozhatnak, hogy "már nem volt", az újak pedig arra, hogy "még nem volt" idejük megoldani a problémákat. Az egyik 2006-os teendő garantálná például, hogy a kamarák, illetve a vállalkozások országos és helyi szinten is beleszólhassanak a szakképzési döntések előkészítésébe, sőt végrehajtásába.

A jó stratégia egyrészt cél, amely meghatározza, hogy adott esetben a szakképzésfejlesztés hová szeretne eljutni, másrészt út, amely elvezet a célhoz. A stratégiából kiderül, milyen módon lehet eredményeket elérni, és minek, kinek a segítségére lehet, kell számítani a végrehajtásban. Hatékony és foglalkoztatásbarát szakképzés nincs munkaadók nélkül, az ő segítségük feltétlenül kell. Nem szeretnék telhetetlennek tűnni, hiszen a térségi integrációs szakképző központok (tiszk) hamarosan valóban segíthetik, hogy a szakképzés ne csak kullogjon a vállalkozások igénye után.

A most létrejövő tiszkek pudingok lesznek, amelyeket két év múlva már meg lehet kóstolni, vajon érvényesül-

nek-e a munkaadók érdekei, és ha lehetőségük lesz rá, élnek-e a véleményformálás lehetőségével? Nem lesz egyszerű a központonként 15-20 fős testület konszenzusra jutása abban (különösen, hogy munkavállalók, munkaadók, munkaügyi központok képviselői és iskolaigazgatók ülnek majd benne), hogy helyes-e a forrásfelhasználás, milyen tananyagok fejlesztésére van szükség, és milyen programok induljanak el. Azonban a lehetőség mostantól adott lesz.

Nyolc év múlva közel hatvan tiszk segítheti, hogy a most még szakképzetlen szakképzés sikeres vizsgát tegyen. A stratégia kész, a kormány április elején elfogadhatja azt, pénz is van rá - 226 milliárd nem kevés -, a hatvanszor húsz testületi tag pedig vélhetően képes átlátni a piacot. Ha a kormányzati és a munkaadói panasz helyett akarat lesz arra, hogy működjön a szakképzés, 2013-ban kevesebb cikk születhet a szakmunkáshiányról.