Mennyire sikeres a külföldi működő tőke bevonása?

Nem szabad hátradőlni / Takács János (A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület elnöke)

"Örvendetes, hogy Magyarország továbbra is vonzó befektetési célország, ám nem szabad elégedetten hátradőlni a székben, a versenyképesség nem állapot, dinamikájában kell nézni. Az ipari termelő cégek szempontjából nem a nyugat-európai, hanem a térségbeli országokkal, s Kínával kell éles versenyre kelni a befektetésekért. Vannak jó jelek: erős a növekedés, az infláció kezelhető, itt a legkisebb a korrupció a térségben. Ám a bérek a régión belül a legmagasabbak, s gond van a szakképzéssel is. A befektetők emellett az egyszerűséget, áttekinthetőséget szeretik - tanulni kellene a szlovák példából. Ugyan jó, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások, a k+f, a regionális szolgáltató központok vonzása a cél, ám szükség van alacsonyabb végzettséget feltételező munkahelyekre, például összeszerelő üzemekre is."

Nagyobb potenciál / Fáth Péter (Az AmCham ügyvezető igazgatója)

"Minden viszonylagos, hiszen miközben jó, hogy ilyen mértékű külföldi működő tőke érkezik, látható, hogy ennél nagyobb a potenciál, évi ötmilliárd eurónyi. Ám ehhez ügyesebb befektetésösztönzés kellene, beleértve például a valódi egyablakos rendszert, amelyről csak állítják, hogy működik, ám amíg az ITDH-nak nincs hatásköre, s számtalan bürokratikus akadály nehezíti a befektetők dolgát, addig nem lehet kompletten felépített rendszerről beszélni. Eddig csak a helyzet kozmetikázása folyt, nincs határozott, jelentős, egy irányba mutató, jól kommunikálható szisztéma, s ez jelenti a legrosszabb környezetet a befektetők számára. A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlenek az átfogó reformok, ám az adóreform esetében is előbb kellett volna áttekinteni a lehetőségeket, s utána dönteni a változásokról."

Fáziseltolódás / Fekete István (A JVSZ felügyelőbizottságának elnöke)

"Mindig is hangsúlyoztuk a megtelepedett befektetők közérzetének fontosságát, amely meghatározó nyereségük újrabefektetésében s az újak vonzásában. Az elmúlt években volt egyfajta pánikkeltés, hogy Magyarország elveszítette tőkevonzó képességét. Ám kiderült: a térségen belül korán kezdtük a privatizációt, s általában is a külföldi működőtőke-bevonást, amelynek nyomán fáziseltolódás alakult ki. Emiatt Csehország a 2002-2003-as magánosítási eredményeivel átmenetileg lekörözött minket az egy főre jutó FDI mutatójában. Ám elbizakodásra nincs ok, sok minden veszélyezteti tőkevonzó versenyképességünket: versenyképes közigazgatás, átfogó reformok, a szakmunkásképzés problémájának megoldatlanság. S nem utolsósorban: 10-15 évre szóló társadalmi konszenzusra volna szükség, arra, hogy közösen találjuk ki ismét Magyarországot."

Megőrizni a hitelességet / Rudnay János (A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke)

"Az adatok mutatják: eddig lehetett nyereséget kitermelni Magyarországon, megérte a befektetőknek a profit vagy legalább egy részének viszszaforgatása. Versenyképessé vált a magyar munkaerő és a menedzsment; a szomszédokhoz képest korán kezdődött az átalakítás, beleértve a privatizációt, s segített tavalyi uniós csatlakozásunk is. Továbbra is előnyünk a térségben, hogy nálunk már komoly nyereséget termelnek a befektetők, van mit visszaforgatniuk. Ám ezt az előnyt, a kivívott hitelességet meg kell tudni tartani, s ebben óriási a felelőssége a kormánynak és a parlamentnek. Mindezt ugyanis meg kell tudni őrizni, miközben az elmúlt 14-15 hónapban nagyon kiéleződött a verseny, például az adók, a költségek terén. Valódi reformokra van szükség, s arra, hogy ne csak a bevételek növelését, hanem a kiadások csökkentését is maximalizáljuk."

Versenyképesség / Sugár András (A befektetői tanács társelnöke)

"Önmagában még nem mondhatjuk ki, hogy minden rendben, habár az adatok is bizonyítják, 2004-ben nőttek a külföldi működőtőke-befektetések, s Magyarország visszanyerte éllovas pozícióját a régióban az egy főre jutó FDI tekintetében. Nagyon alacsony például a zöldmezős beruházások aránya az összes befektetésen belül, amely hosszú távon problémát okozhat. Ez is mutatja, vannak kedvező és kedvezőtlen jelei is a magyar versenyképesség alakulásának. Minderről tárgyalunk májusban a befektetői tanács plenáris ülésén, amelyen nemcsak Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter vesz részt, hanem - szándéka szerint - Gyurcsány Ferenc kormányfő is. Az ülésre a GKM előterjesztést készít a versenyképesség, a befektetések témájában - ezt még nem ismerjük, bár tudjuk, melyek a sikeres befektetői klíma alapfeltételei."