A két számjegyű növekedés évtizede

Mi az oka, hogy az önök bankjánál csak 50 millió forint felett lehet privát banki szolgáltatáshoz jutni, míg más pénzintézeteknél ez már néhány millióval elérhető?

Az MKB privát banki szolgáltatása - svájci mintára - a prémium ügyfélkör legfelső szegmensével foglalkozik. Ezért van az, hogy a befogadási limitünk elég magas: 50 millió forint, az átlagos egy ügyfélre eső állomány pedig ennek a duplája. Ezért mi egyedi és testreszabott befektetési portfóliót alakítunk ki ügyfeleinknek. Nem véletlen, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a szolgáltatás iránt, és minden esélyünk megvan rá, hogy a következő három évben piacvezető helyet foglaljunk el a tényleges private banking szolgáltatók között. Az pedig nem a mi hibánk, hogy jelenleg máshol már a minimális személyes kapcsolatot is néhány millió forint elhelyezése esetén hajlamosak privát banki szolgáltatásként beállítani.

Nem fél attól, hogy ez a politika talaját vesztheti? A magyar bankszektor igaz, hogy még növekszik, de már messze nem olyan ütemben, mint egy-két éve.

Ezt egyértelműen cáfolom, teljesen másképpen látom a kérdést. Mindenki óriási növekedést vár a kelet-közép-európai piactól, beleértve Magyarországot is. Nem véletlen, hogy a térség eladósorban lévő bankjai magas áron kelnek el a jelenlegi értékükhöz képest. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy a csillagos ég a növekedési határ, a bankok mindenképpen két számjegyű növekedést érnek el az elkövetkezendő tíz évben.

A banki profitok viszont csökkennek.

Igen, a jó kilátások nem jelentik azt, hogy ilyen nagyságrendben növekszik majd a bankok profitja is, hisz a marginok, a jutalékszerzési lehetőségek csökkennek a verseny miatt. Másrészt pedig az euró térhódításával sok jutaléklehetőség megszűnik, továbbá a szabályozások is maximalizálni kívánnak bizonyos jutaléktételeket.

És mindez együtt jár a piac tagadhatatlan koncentrálódásával.

Anélkül, hogy belemennénk nevek jóslásába, egy biztos: ekkora piac, mint a magyar, öt-hat nagy univerzális banknál többet nem bír el. Ezt lehet látni hasonló méretű piacokon, de lényegesen fejlettebb országokban is. Ez azonban nem jelenti, hogy a pénzügyi szereplők száma csökkenne. Azok száma sokszorosára növekszik majd, csak specializáltabb szereplők lesznek. Univerzális bankok mellett lehet több száz pénzügyi tevékenységet folytató cég, amely bizonyos piaci szegmensekben, bizonyos ügyfélkapcsolatokra, bizonyos termékekre koncentrál majd. Ezek nem a tömegszerűségre, hanem a minőségre törekednek, abból fognak megélni.

Ha jól értem, az előbb többes szám első személyben beszélt.

Jól érti. Az MKB arra összpontosít, hogy az univerzális bankok között állja a versenyt. A harmadik legnagyobb pénzintézet vagyunk minden szempontból, szeretnénk ezt a pozíciót megtartani, ehhez viszont nagyon komoly hálózatfejlesztésre, termékfejlesztésre és marketingre van szükség. Az MKB középtávú stratégiája az, hogy - mint ma is - meghatározó, nagy, univerzális bankja legyen Magyarországnak.

Ezt a célt - sokak szerint - egy eléggé változó piacon kell elérniük. Milyen nagyobb tulajdonosváltások várhatók a bankszektorban?

Úgy érzem, nagyjából beállt a hazai piac, tehát önmagában Magyarországon nem igazán várható változás anélkül, hogy annak hátterében európai vonatkozású összeolvadás ne történne. A magyar bankok döntő többsége csoporthoz tartozik, és hogy a csoport csak Magyarországról vonuljon ki, annak nagyon pici az esélye, hiszen azok a bankok, amelyek jelentős szereplői a magyar piacnak, mind a kelet-közép-európai térségben gondolkoznak.

A nagy fúziók így sebezhetővé teszik a hazai bankszektort is. A HVB-UniCredito ügylet például alapjaiban kavarhatja fel a piacot, akár Kelet-Európában is. Ön nem osztja ezt a véleményt?

Magyarországot nem érinti a HVB-UniCredito felvásárlás, mert nincs jelen az UniCredito. A hazai bankrendszer nagyon egészségesen fejlődik, fontos, hogy a bankok megfelelő tőkeerővel rendelkeznek, és hogy azon bankok, amelyeknek erre lehetőségük van, most már Kelet-Közép-Európában is tudnak akvirálni, ezzel is segítve, hogy ennek a térségnek Budapest egyfajta gazdasági-pénzügyi központjává váljon.

Az MKB is tervez hasonlót?

Ez nálunk soha nem kizárt. Ha megvásárlásra érdemes célpontot találunk, akkor meg fogjuk vizsgálni.

Sokak szerint itthon most az MKB a legjobb célpont egy esetleges felvásárlásra. Az elmúlt években rengeteg találgatás látott napvilágot, hogy a BayernLB esetleg el kívánja adni az MKB-t.

Teljesen egyértelmű a jelenlegi tulajdonosok véleménye: stratégiájuk hosszú távú befektetés Magyarországon, semmi nem mutat annak irányába, hogy az MKB-t eladnák, hiszen a bankot hídfőnek tekintik. Alapvetően magyarországi univerzális bank vagyunk, de határon átnyúló ügyleteket is végzünk Cseh-, Lengyelországban, projekteket finanszírozunk Szlovákiában, Horvátországban refinanszírozunk, és az MKB-n keresztül érkeznek ezek az üzletek a BayernLB csoporthoz. Most Romániával, Bulgáriával is ismerkedünk.

Mégis, hogyan tudnák kivédeni, ha nagy tőkeerővel, háttérrel rendelkező egyéb bankcsoport megindítana egy ellenséges szándékú költségversenyt?

Tőkeerő mögöttünk is áll, ettől a költségversenytől nem félek, mert ezt a bank bírja, és hozzá kell szoknunk: minden piacon természetes verseny van. Egyébként pedig ésszerűtlen versenyt rövid ideig lehet folytatni, ár alatt termékeket tartósan nem lehet adni, mert abban valaki tönkremegy, és az senkinek nem lehet a célja. Ráadásul a pénzügyi szolgáltatás bizalmi tőkén alapszik, s ez megkülönböztet minket más szolgáltatási ágaktól. Az ésszerűtlen versenynek tehát korlátai vannak: egyik a profit, másik az ügyfélkör.

A közelmúltban mintha a lakossági terjeszkedésre összpontosítottak volna.

Két-három évvel ezelőtt megváltoztattuk a bank stratégiáját, a hagyományos MKB banki szerepkörből szeretnénk teljes egészében univerzális bankká válni. Megnyitottuk kapuinkat a kis- és középvállalkozások felé, agresszíven tért hódítottunk, és komolyan elkezdtünk a lakossággal is foglalkozni. A Konzumbank megvétele mögött ez a stratégia állt. Körülbelül 5-6 százalékos a lakossági piacrészesedésünk, és ezt szeretnénk növelni. Jelenleg 51 bankfiókunk van, és az elkövetkező két évben további 30 bankfiókot szeretne nyitni az MKB, ebből tízet még ebben az évben. Mi alapvetően a középosztály körében kívánunk meghatározó bankká válni.

Az Országgyűlés a hetekben fogadhatja el a tőkepiaci törvény átdolgozott változatát. Önnek - mint a bankszövetség elnökének - mi a véleménye róla?

Örömmel láttuk a tervezett módosítások között, hogy hamarosan a hazai befektetési alapok esetében is lehetséges lesz többféle befektetésijegy-sorozatot indítani egy befektetési alapon belül, ezzel az egyedi igényekhez leginkább illeszkedő szolgáltatást nyújtani. A másik fontos változásnak a vállalati kötvények esetében a tőzsdekényszer eltörlését tartanám, amely a vállalati kötvénypiac élénkítését, rugalmasabbá tételét eredményezné, és elsősorban a kisbefektetők számára lenne előnyös.

Ez önöket különös mértékben érinti, hiszen bankja a hazai kötvénypiac egyik legjelentősebb szereplője.

Az MKB Európa kötvénysorozatok már a 90-es évek végén is rendkívül népszerűek voltak, majd 2002-ben indítottuk az MKB I. és MKB II. kötvénysorozatokat, amelyeket 2004-ben újabb két esztendőre, százmilliárd forintos keretöszszegre megújítottunk. Ennek keretében már 54 milliárd forint összegben bocsátottunk ki MKB-kötvényeket. Az MKB II. kötvénysorozatból további kibocsátásokat - rábocsátásokat - tervezünk már a közeljövőben is. 2005 márciusában kezdtük diszkontpapírok kibocsátását a belföldi nyilvános piacon: éven belüli lejáratra közel 15 milliárd forint értékű diszkontkötvényt értékesítettünk eddig, és tőzsdei bevezetésük is megtörtént. Ezzel elsősorban intézményes befektetőinket céloztuk meg, éppen ezért csak 50 millió forintnál magasabb összegű jegyzéseket fogadunk el. A jövőben különböző fix kamatozású és strukturált kötvénytermékeken törjük a fejünket. Egyre fontosabb szempont az is, hogy a piacok átjárhatóságával, a teljes tőkepiaci liberalizációval a belföldi ügyfelek mellett külföldi befektetőink számára is kívánatos, forintban jegyzett kötvényválasztékkal álljunk rendelkezésre.

A befektetési alapok kezelésénél a bank piaci jelenléténél jóval kisebb aktivitást tudott az elmúlt időszakban felmutatni ebben a szegmentumban. Mi ennek az oka?

Új stratégiai tervünknek megfelelően már erőteljes hangsúlyt helyezünk a befektetési alapok forgalmazására is. Ez évben már egy új és formabontó befektetési alappal jelenünk meg, melyet MKB Hozamvadász néven vezettek be. Az alap total vagy absolut return jelzővel említhető befektetési termék, lényegesen szabadabb befektetési politikával, mint a hazai termékekbe fektető befektetési alapjaink. A befektetési alapok palettáját egyébként már 2004-ben bővítettük a BayernLB befektetési alapjainak forgalmazásával, melyek szintén kedveltek ügyfeleink körében. A befektetési alapok választéka így szinte teljes körűvé válik. A hiányzó terméktípusok előkészítése folyamatban van, s ez azt is jelenti, hogy még ebben az esztendőben újabb alapokkal fogunk megjelenni. Összességében úgy érzem, a termékkör ezáltal teljessé és hatékonyan működtethetővé válik, alkalmassá arra, hogy a kihívásokra választ adjon.