Fütyülni, elvtársak

Rég látott hevességgel nyüzsgött a politika a múlt héten - izgalmas államfőválasztás + a két nagy párt kongresszusa -, a pénz- és egyéb piacok viszont le sem fütyülték a hallatlan horderejű eseményeket. Mi ebből a tanulság? Az, hogy Magyarországon kialakult a piacgazdaság és stabil a demokrácia, amelyben vezető figurák jönnek-mennek, de hogy kik, hová és mikor, az nem feltétlenül számít.

Ez jó.

Csakhogy bennünket a pénz- és egyéb piacokkal ellentétben mégis érdekel, miért fütyülték ki szegény Toller Lászlót az elvtársak az MSZP légmentesen zárt kongresszusán. A pécsi polgármesternek azért kellett szenvednie, mert a racionalitás szilárd talajáról az érzelmi politizálás magasába emelkedett szocialisták hirtelen visszatértek a földre. Mást nem tehettek. Gyurcsány Ferenc korábban azzal vegzálta a szabad demokratákat, hogy makacsságuk beláthatatlan módon megterhelheti a közös kormányzást. Nem fogja. A kongresszuson száznyolcvan fokot fordult a "belső közhangulat". Már nem is az SZDSZ a mumus, hanem azok - például Toller -, akik nem akarták hagyni, hogy ezúttal is az úgynevezett zsarolási potenciáljával élni mindig hajlamos koalíciós partner diktáljon.

Az élet tehát megy tovább, a miniszterelnök meg győzelmet ígér.

A győzelemre viszont pillanatnyilag több az esélye a Sólyom László felemelésével világra szóló diadalt aratott Fidesznek. Orbán Viktor pártja nagyszabású médiakongresszuson igyekezett demonstrálni erejét - és erősnek is látszott. Ha most tartanák a választásokat, nem lenne vitás, ki alakíthatna kormányt. De választások tíz hónap múlva lesznek. Addig még sokat lehet lépni. Előre is, hátra is. (GA)