Elodázott piactisztulás

Csak sikerült! Mármint a kisebb kiskereskedelmi cégeknek - nem hivatalos hírek szerint - elérni, hogy az áruk többségét a beszerzési ár alatt ne lehessen értékesíteni. Ezzel alighanem a mainál is több cikknél korlátozza majd az új kereskedelmi törvény a szabad árképzést. A lépés mindenképp rossz az így magasabb árat fizető vevőknek, miközben hosszabb távon érdemileg senkinek sem javul a helyzete.

A gyártóknak elvileg rövid távon lényegében közömbös, hogy a nagy láncok olcsóbban adják-e termékeit. A termelő ugyanis ugyanazt a pénzt kapja, s mindegy, hogy az eladott volumen hogyan oszlik meg értékesítési csatornák közt. Persze a gyakorlatban nem ilyen egyértelmű a helyzet: ha a nagyok többet adnak el, alkuerejük is nő, s a gyártónak további kedvezményeket kell adnia, míg a kisebb forgalmú cégeknek drágábban adhatná el ugyanazt. A tartósan alacsonyabb ár sok marketinges szerint ronthatja a termék arculatát is, ám az "örökös akció" a termékek döntő többségénél a kereskedőnek sem éri meg.

A szabályozásért lobbizó kisebb boltokat üzemeltető vállalkozók arra számítanak, hogy a lépés segít rosszabb hatékonyságuk ellenére is megtartani mai pozícióikat. Csakhogy az eddig beszerzési ár alatt eladó nagy láncok eztán jobb híján éppen bekerülési költségen adják majd tovább a termékeket, s ez a hasznot is felszámító kisebbek helyzetét hosszú távon ugyanúgy ellehetetleníti. Így a piac tisztulása lassul ugyan, de továbbra is elkerülhetetlen.

A fő probléma az, hogy sok kiskereskedő még mindig nem hajlandó szembenézni azzal, hogy csak annyival lehet drágább nagyobb versenytárasinál, amennyit az általa pluszban hozzáadott értékért a vevők fizetni hajlandók. A lakóhelyhez való közelség, az egyszerűbb megközelíthetőség vagy a kedvesebb és hozzáértőbb eladók mind a kisebb, belvárosi üzletek mellett szólhatnak. Ehelyett azonban sok cég a nagyokhoz hasonló kiszolgálási színvonallal, de jóval drágábban dolgozik. Így érthető, ha a magasabb árakért semmi pluszt sem kapó vevők máshová térnek be.

A boltosoknak a törvényi minimálár helyett inkább a versenyhátrány megszüntetésére kellene koncentrálniuk.

A vásárlói többletérték emelése mellett erre jó lehetőséget kínálna különféle beszerzési szövetségek létrehozása is, amelyekkel a nagy láncokhoz hasonló átadási árakat érhetnének el.