Leadta a vészjelzést az első ország: Putyin egy tolvonással intézheti el, hogy ne legyen olajuk – kiszámolták, hogy meddig bírják, nagy a baj

„A fenntartható üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében hivatalos megkereséseket küldtünk az Oroszországi Föderáció, a Kazah Köztársaság, a Fehérorosz Köztársaság, az Azerbajdzsáni Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és Türkmenisztán illetékes kormányzati szerveinek” – számol be a kirgiz energiaügyi minisztérium közléséről a Reuters. Kérdés persze, hogy más országok milyen mértékű segítségnyújtásra képesek akkor, amikor saját ellátásbiztonsgukat is kikezdhetik az ukrán támadások következményei. Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva akár a dízelüzemanyag exportjának betiltását is mérlegelheti belföldi ellátásának fenntartása érdekében, ezáltal elismerve, hogy a belföldi ellátási problémák egyre súlyosabbá válnak.

Folyamatos az ellátás, de egyes kirgiz kutakon már hiány alakult ki

A kirgíz energiaügyi tárca hangsúlyozta, hogy az ország üzemanyagkészletei jelenleg elegendőek, az ellátás pedig a tervek szerint zajlik. Júniusban a kirgiz hatóságok árkorlátozást vezettek be egyes kiskereskedelmi üzemanyagárakra. Mindettől függetlenül a kirgiz olajkereskedők szövetsége arról számolt be, hogy egyes töltőállomásokon hiány alakult ki AI-95-ös benzinből. A szélesebb körben használt AI-92-es üzemanyagból ugyanakkor 30-45 napra elegendő készlet áll rendelkezésre. A mezőgazdasági betakarítási időszak szempontjából kiemelten fontos dízelüzemanyag továbbra is elérhető.

Kirgizisztán – a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan, amelyek gazdasága szorosan kapcsolódik Oroszországhoz – a 2022-es ukrajnai invázió óta időről időre jelentős inflációs, és kisebb részben ellátási sokkokkal szembesül. Ugyanakkor az ország az Oroszországba irányuló kereskedelem egyik legfontosabb közvetítő központjává is vált a nyugati szankciók miatt.

Az oroszok még a finomítók karbantartását is elhalasztották

Oroszország a közép-ázsiai térség számára a legjelentősebb üzemanyag-exportáló, épp ezért az érintett országok számára különös jelentőséggel bír, hogy Moszkva egyelőre nem döntött a dízel teljes exporttilalmáról, sőt, a kormány úgy látja, hogy a belföldi ellátás egyelőre stabil, a mezőgazdasági munkákhoz szükséges készletek rendelkezésre állnak, ezért a korábban belengetett intézkedést egyelőre nem vezetik be. Ez néhány nappal ezelőtt lényeges fordulatot jelentett ahhoz képest, hogy azt megelőzően a kormány komolyan mérlegelte a teljes exportstopot.

A háttérben továbbra is ugyanazok a problémák állnak: az ukrán dróntámadások az elmúlt hónapokban több orosz finomítót is megrongáltak, emiatt visszaesett az üzemanyag-termelés, miközben a nyári utazási szezon és a mezőgazdasági munkák jelentősen növelték a keresletet. Az orosz hatóságok ezért elhalasztották a finomítók tervezett karbantartásait is, és ehelyett maximális kapacitásra kapcsolták az üzemeket.