Jövőbe néző

Munkahelyi nyílt napok a hatékony pályaorientációhoz, üzemlátogatással egybekötött iskolai kirándulások, cégek által felkínált ösztöndíjak segíthetnék a szakmunka megismerését, sőt egy utazó tanári hálózat kialakítása a minőségi képzést is biztosítaná - és még számtalan kreatív ötletet javasoltak a régiók munkaadói és elemzői azért, hogy csökkenjen a hazai szakmunkáshiány.

Mindez több ötletbörzénél. Amit ezek a szakképzés-fejlesztési stratégiák megfogalmaztak, az egyrészt oknyomozás, hogy vajon miért szenvednek a cégek munkaerőhiánytól, ha a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, másrészt útkeresés, és bizony a vállalkozások kifaggatásával megtörtént a nehézségek tudatosítása, amely minden problémamegoldás első lépése. Végül az így megszületett javaslatok egy része valóban beépült az országos stratégiába.

A regionális szakképzési tervekben több közös javaslat is megfogalmazódott. Ilyen például, hogy az országos koordináció hiányát jó lenne régióssal pótolni. Jelenleg a szakiskolák, a felnőttképzési intézmények, az iskolafenntartó önkormányzatok, az érdekvédelmi és a munkaerő-piaci szervezetek egyaránt beleszólnak a szakképzésbe. Sőt, néha a vállalkozások is szóhoz jutnak. Több mint tíz minisztérium, leginkább az oktatási és a munkaügyi tárca, sőt egy kormányfői megbízott is a feladatokon ügyködik. Ám a régiós stratégiák szerint kifejezetten a térség szintjén értelmezett irányító, illetve koordináló testületre van szükség a szakképzés munkaerő-piaci illesztéséhez. Vagyis ne a politika, ne a különböző csoportok érdeke befolyásolja a fejlesztést, sokkal inkább a helyi munkaerőpiac vállalkozásainak igényei.

A szakképzés országos stratégiáját akciótervre bontó kormányrendelet kereken hetven feladatot határoz meg 2013-ig a szakmunkáshiány csökkentéséhez.

A konszenzuskeresés a stratégiaalkotáskor megvalósult, most kérdés, hogy képes lesz-e a kormány az egyes teendők szintjén is figyelembe venni a regionális igényeket és sajátosságokat. Enélkül ugyanis elbukik az a koncepció, amely nemcsak a több szakmunkásról szól, hanem a munkanélküliség csökkentéséről, a lemorzsolódottak helyzetének javításáról és az egyéni érdekek háttérbe szoríthatóságáról is.