Papírgyártás EU módra

Az uniós politika utóbbi időben tapasztalt látványos kudarcai ellenére - vagy talán éppen azért - legalább egy területen töretlen az Európai Bizottság elszántsága az ügyek előbbrevitelében; ez pedig a belső piaci direktívák végrehajtásának kikényszerítése, illetve újabbak elfogadtatása a pénzügyi szolgáltatások területén. A törekvés végül is érthető, hiszen ha előrelépni nem sikerül, legalább a meglévő eredményeknek legyen látszatja. Az unióra olyannyira jellemző bürokratikus túlbuzgóság viszont a jelek szerint kezd ott is ellenállást szülni, ahol azzal idáig nem találkozott; miközben a bizottság különféle színekkel jelölt papírokat köröztet legújabb pénzpiaci "akadályelhárító" terveinek véleményeztetésére, egyre több szakértő emeli fel a szavát a szabályozási dömping leállítása érdekében.

Brüsszel azonban nem fárad, és még akkor is új papírokkal boldogítja az érdeklődőket, amikor semmilyen új mondanivalója nincsen. A kudarcba fulladt lisszaboni stratégia márciusi felülvizsgálata után alig pár hónappal a múlt héten például ismét előállt nyolc "kulcsfontosságú" intézkedéssel az ugyancsak sűrűn emlegetett növekedés és munkahelyteremtés előmozdítására. A közhelyszerű célkitűzések felsorolása után azután kiderül, hogy egy vagy több tisztviselő egyszerűen csak csokorba szedte a témához köthetőnek ítélt, már létező - sok esetben el is fogadott - terveket.

Csoda-e, hogy ilyen tempó mellett kommunikációs fronton is erősíteni kell? Margot Wallström illetékes biztos kommunikációs szakértők segítségével igyekszik majd meggyőzni az embereket a szabályozási hegyek értelméről. Hiába, a papírokat nem elég legyártani, el is kell azokat adni. (BÁ)