Támogatja-e a mezőgazdasági katasztrófaalap ötletét?

Guba Mihály



A kisújszállási Bizalom Mezőszolg

Szövetkezet

ügyvezető igazgatója



Díjtámogatás



"A katasztrófaalap ötletét jónak tartom, de egyelőre nem tudni, az illetékesek pontosan milyen konstrukcióra gondolnak. Az új intézményt elvileg a ma nem biztosítható aszály- és belvízkárok enyhítésére kellene létrehozni, de nem hiszem, hogy éppen ezek kivédésére átfogó megoldást hozhat. Egy komolyabb szárazság például akár több tíz milliárd forintos országos kárt is okozhat, és nem valószínű, hogy az alap ekkora öszszeget finanszírozni tudna. Jobb megoldásnak tartanám, ha az állam első lépésként a biztosítható elemi károk (jégverés, tűzeset) harmincszázalékos díjtámogatását állítaná vissza, majd öntözésfejlesztési programot indítana. Az alap működése kapcsán veszélyforrásként merülhet fel, hogy egyesek rájátszanának a pénzek igénybevételére. Ezért szerintem az intézmény létrehozásába be kellene vonni a biztosítókat is."





Horváth Gábor



A Mezőgazdasági

Szövetkezők

és Termelők Országos Szövetségének

főtitkára



Kártérítés a befizetőknek



"Elfogadjuk, hogy a termelők is járuljanak hozzá az agrárbiztosítási alap működéséhez, mert így a kárenyhítésből egyértelműen ki lehetne zárni azokat, akik nem fizetnek. Persze az egész konstrukció nem érne semmit, ha egy nagyobb országos káresemény után politikai okokból azok is kompenzációt kapnának, akik az alap feltöltésében nem vesznek részt. Az intézmény leghamarabb tíz év alatt válhat működőképessé, ezért a kezdeti időszakban az államnak a tervezett ötvenszázalékos mértéknél nagyobb arányban kellene hozzájárulnia az intézmény finanszírozásához. Különben előfordulhat, hogy az esetleges károkat nem lehetne enyhíteni, a gazdálkodók pedig abbahagynák a fizetést. Eldöntésre vár az is, hogy a termelők mennyi végleges támogatásra tarthatnának igényt, és a károkból mekkora hányadot finanszírozna az alap hosszú lejáratú hitelként."





Piros László



Az Élelmiszer-

feldolgozók Országos Szövetségének

főtitkára



Közös marketingalapok



"Az agrárbiztosítási alap létrehozása az élelmiszer-feldolgozók szempontjából is fontos lehet, ha az intézmény növeli a gazdálkodók termelési biztonságát. Nincs kivetnivaló a termelői körre és az államra vonatkozó egy plusz egy forintos befizetési elven, illetve az ágazati szereplők és a kormányzati szervezetek részvételére épülő irányítási módszeren sem. Az élelmiszeriparban nyilvánvalóan más típusú termeléskockázatok lépnek fel, amelyeket nem így kell kezelni. Mi inkább arra törekszünk, hogy a piacra jutás segítésére hozzunk létre közös marketingalapokat. A borágazatban már megkezdődött a szervezés, amely jó például szolgálhat azon iparágak számára, ahol van jövedéki adó. A marketingalapok kialakítása előnyt jelenthetne a hagyományos magyar élelmiszer-ipari termékek piacra juttatásában is."





Sipos József



Az Allianz Hungária Biztosító

kommunikációs

igazgatója



Várjuk a folytatást



"Természetesen nagy érdeklődéssel várjuk a kormány bejelentésének folytatását, a szakmai részleteket és az ilyenkor szokásos konzultációt. Ez utóbbi egyébként a Magyar Biztosítók Szövetsége közreműködésével, valamennyi érintett társaság bevonásával zajlik majd. Ami az Allianz Hungáriát illeti, szívesen állunk rendelkezésre szakértelmünkkel, évtizedes kiterjedt hazai tapasztalatainkkal és Európa vezető biztosítócsoportjának széles körű nemzetközi ismeretanyagával. A nemzetközi kitekintés e témakörben még a szokásosnál is fontosabb, hiszen a kormány bejelentésében felvázolt lehetséges megoldások bevezetése az Európai Unió egyetértését is előfeltételezi. Ezen a területen ugyanis az állami támogatásként is értelmezhető káralap kényes kérdéseket vethet fel."





Maják Viktor



Az Union Biztosító marketingigazgatója





Rendezni kell a helyzetet



"Az agrárágazat hazánk történelmi hagyományokkal rendelkező, nagy jelentőséggel bíró és a társadalom széles körének megélhetést nyújtó ágazata. A biztosítási hátteret szabályozó rendelet az elmúlt évben nehéz helyzetbe hozta az ágazatot, ezt fontos és szükséges rendezni. Minden olyan megoldás, amely a biztosítás legfontosabb elvét, az öngondoskodást szolgálja, üdvözlendő. Amennyiben a tervezett agráralap megoldást nyújt arra, hogy kár esetén - akár állami szerepvállalással - a gazdák gondoskodhassanak magukról, úgy az ágazatot érintő probléma megoldása jó irányban halad. Az agrárbiztosítás mindig is speciális területnek számított. Függetlenül az alap tervétől, az elkövetkező néhány évre szóló terveink között nem szerepel agrárbiztosítási szolgáltatás bevezetése."