Élhető, lüktető várost kell létrehozni

A Futureal manapság a Corvin- Sétány óriásprojekt szinonímája kezd lenni. Hogyan csípték meg a főváros legnagyobb, 143 milliárd forint értékű ingatlanüzletét? Gondolom, nyugodtan beszélhet, hiszen már nyertek, és dübörögnek a földgépek.

Nincs ebben olyan titok, mint a kérdéséből esetleg sejteni lehetne. Mióta kiírták a pályázatot, mi beleszerettünk a projektbe. Éreztük, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom, hiszen 60 évvel a háború után ekkora terület (21 hektáron 365 ezer négyzetméter beépíthető szintterület) rehabilitációját végezhetjük el. Az egyik építőipari céggel közösen indultunk a pályázaton, pénzt és az ingatlanfejlesztői szakértelmet adva több nagy versenytárs, mint például az OTP Ingatlan Rt. mellett. A győztes mégsem az ismert nevek közül került ki, hanem a Kipszer–Hérosz–Közév–Baucont építőipari cégek alkotta konzorcium lett, amely Corvin Rt. néven versenyzett. Ennek a 800 millió forintos tőkével alapított rt.-nek a 75 százalékát (a négy tag közül az utóbbi három társaság részét) vette meg a Futureal, a Kipszer kivásárlása pedig most van folyamatban.

Mivel nyert ez a csapat?

Azzal, hogy ők ajánlották a legtöbb pénzt.

Szóval a kivásárlásokkal házon belülre kerültek. Mi jött ez után?

Más cégekkel ellentétben úgy gondoltuk, hogy akkora léptékű és felelősséggel teljes ez a sok évre szóló projekt, hogy itt bizony kreatívan kell megközelíteni a témát, tehát más „agyakat” is be kell vonni. Három munkacsoportot alakítottunk hazai és külföldi szakemberekből: egy kreatív, egy építészeti és egy üzleti csoport állt fel. Mindegyiknek azt a kérdést tettük fel: szerintük mit kell ide építeni? Hónapokig egymástól függetlenül, de folyamatos információcsere mellett működtek, és végül mindhárom egyöntetűen azt mondta: önálló, élhető, lüktető várost kell létrehozni ezen a területen.

Miért tartott ilyen sokáig? Nem lett volna egyszerűbb adaptálni valamilyen külföldi rehabilitációs tervet?

Nálunk ismeretlen ez a kényelmesség. Már csak azért is, mert régóta azt vallom, hogy a szürkeállomány a legfőbb erősségünk. Persze meg kell hallgatni a szakterület legkiválóbb szakértőit is.

Például a világ egyik legjobb dizájnműhelyéből, a Harvard Egyetemről a doktoranduszokat.

Őket és más külföldieket is. Nagy eredménynek tekintjük, hogy a harvardi doktoranduszok vezetői egy londoni és egy dubai munkát elhalasztva a Corvin-Sétány projektet iktatták be munkarendjükbe. Természetesen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktoranduszainak a véleményére is kíváncsiak voltunk, illetve 11 hazai építészirodától kértünk elképzeléseket, vagy az egész területre, vagy egy-egy részberuházásra. Később az interneten több ezren (szakma és lakosság egyaránt) szavaztak arról, hogy mit is építsünk, és rendkívül sokszínű elképzelések érkeztek. Mi úgy gondoljuk: nem szabad önző módon építkezni, és minden egyes tömböt saját gyermekünkként kell kezelni. Végül is a saját szomszédaink leszünk, nem igaz?

Mi fér bele ebbe a szomszédságba, mi mellett szavaztak a szakemberek?

A hazai és a külföldi szakemberek között egyetértés mutatkozott abban, hogy a Corvin mozihoz közelebbi területen kell kialakítani az üzleti élet kellékeit (kereskedelem, irodák, hotel s ezek kiszolgálóegységei), a hatalmas sétány mentén – nagyon sok zölddel – a lakó-, a kulturális és a szórakoztatótömböket, míg a terület Szigony utcai végén a már kialakult, hihetetlenül erős tudásközpontot kell továbbfejleszteni. A Semmelweis Egyetem, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának hármasáról van szó. Itt több mint 70 ezer négyzetméternyi irodát, oktatási épületet, labort lehetne építeni, s ezzel itt koncentrálhatnánk a kutatás-fejlesztési potenciált, Corvin Tudásközpont néven. De ne feledjük az Andrássy útnál szélesebb, 700 méter hosszú sétányt sem, hiszen ez lesz az egész hatalmas terület lelke. Budapesten évtizedek óta nem épült ilyen széles út, amely a mostani „trendi” helyektől (Liszt Ferenc tér, Ráday utca) abban is különbözik majd, hogy nem lesz rajta vagy a közvetlen közelében autóforgalom.

Óriási a szerencséjük, hiszen egy ingatlanprojektet döntően az ad el, hogy hol van, csupa nagybetűvel.

Nem panaszkodhatunk. A Körút és az Üllői út mellett, két metrómegálló által is érintett, kiváló fekvésű terület a miénk, kis túlzással kőhajításnyira van a belvárostól, ráadásul 20-25 percre a repülőtértől.

Ugyanakkor nagyon közel az önök pénztárcájához.

Igen, ehhez a szerelemhez pénz is kell. A közösségi programok (közművek, utak, sétány, lakók elköltöztetése stb.) 17-18 milliárd forintba kerülnek. Ezekhez mi a telkek megvásárlásával járulunk hozzá. A fejlesztési beruházásunk értéke 125 milliárd forint. Nyolc-kilenc év alatt felépítjük és eladjuk a lakásokat, felépítjük és bérbe adjuk az irodákat, üzleteket és a szállodákat. A Futureal csoport ereje végig elegendő ahhoz, hogy megvalósítsa a tervet.

Csak nem azt akarja mondani, hogy nem lesz hitel?

Persze hogy lesz hitel. Körülbelül harminc projektcéget alakítunk, mindegyiknél a saját erőt a Futureal csoport adja. Lehet, hogy bizonyos alaprojekteket partnerekkel együtt végzünk, például a szállodát, amelyben nincs tapasztalatunk.

Akadnak, akik azt mondják, nem lenne szabad éppen most előállni ekkora projektekkel. Mások nem aggódnak ennyire és azt vallják: elébe kell menni a változásoknak. Ön melyik csoportba tartozik?

Rójon meg minket, de mi megrögzötten hiszünk abban, hogy a magyar GDP az EU-s átlagos növekedési ütem fölött egy-két százalékkal növekszik a következő jó néhány évben. Ebben nyilvánvalóan segít majd a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszak alatt beáramló pénz, amelyet a felzárkózási csomagban kap Magyarország. Hiszünk a reálbér növekedésében és a kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségben is. Így az emberek mernek majd hitelt fölvenni, hiszen még kevesebb kezdő tőke kell, és még hosszabb futamidők lesznek. Ezek alapján a lakáspiac perspektivikus piac lesz, amelyben már egyre kevésbé lesz szükség állami beavatkozásra. Valódi piac alakulhat ki.

Mi történik akkor, ha mégis bejön a hullámvölgy? Ott állnak majd az eladhatatlan lakások?

Egyáltalán nem aggódunk. Egyrészt azért, mert a Futureal csoportnak a Corvin-Sétány nélkül is jók a fejlődési kilátásai, másrészt a Corvin-Sétány sem néhány évre, hanem 8-10 évre szóló beruházássorozat. Ha netán azt tapasztaljuk, hogy lanyhul a kereslet, majd „pihenünk”, és átmenetileg más területre, mondjuk az irodákra vagy az üzletekre összpontosítunk. Nem abban hiszünk, hogy bármilyen lakást és bárhol el lehet adni, hanem abban, hogy a Corvin-Sétány projekt területe alkalmas a különböző elhelyezkedésű és felszereltségű, de mindig jó minőségű otthonok értékesítésére.

Bedolgozó cégként is ilyen könynyű lenne a dolgom, mint lakást kereső magánemberként? Ki kerülhet be egyáltalán a Futureal látókörébe, mi alapján szűrik meg az üzleti partnereiket?

Hála istennek, jó nevünk van, s ezért megdolgoztunk. A szakma elismer minket. Mi mindent versenyeztetünk. Szerintem ma már ott tart a magyar piac, hogy mind a tervezésben, mind a kivitelezésben és a hitelezésben felkészült és hiteles ajánlattevők közül válogathatnak a fejlesztők.

Ilyen sima lenne az ügy? Ha így lenne, akkor nem hallanánk egyre több cég „bedőléséről”.

Nem hagyjuk elfajulni az eseményeket. Nekünk nem mindegy, hogy kivel dolgozik a fővállalkozó, ezért a legfontosabb 5-6 alvállalkozó kiválasztásában szeretünk részt venni.

Ezt eltűri a piac?

Eltűri, mert a fővállalkozó és az alvállalkozó is tudja: ha tisztességesen elvégzi a munkát, akkor jobb esélyekkel indulhat a következő Futureal-pályázaton. Különböző jogi és pénzügyi eszközökkel érjük el, hogy tartsák a feszes tempót és a jó minőséget. Azt szeretnénk, ha az alvállalkozók is időben megkapnák a pénzüket, s ehhez a megrendelői korrektséghez ragaszkodunk.

Ez a korrektség talán elkelne a gazdaság és a politika között is. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnökeként sokéves tapasztalata van a kettő kapcsolatáról. Egészséges ma ez a viszony?

A gazdasági szereplőknek lojálisnak kell lenniük a mindenkori önkormányzatokhoz és a mindenkori kormányhoz, de nem szabad a szolgájukká válni. Tudomásul kell venniük a politikai szereplőknek is, hogy a gazdaságnak van dominanciája. Nem szabad, hogy a nagyberuházások politikafüggők legyenek. Büszke vagyok arra, hogy a Corvin-Sétány projekt nem politikai csatározások színhelye. Mind a kerületi, mind a fővárosi vezetőkkel sikerült elfogadtatni, hogy egy ilyen a Józsefvárosnak, Budapestnek egyaránt fontos fejlesztésben, mint amilyen a Corvin-Sétány projekt, nincs helye pártérdekeknek.

Ez szinte hihetetlen. Manapság, ha valaki veszít, sok esetben azonnal „kinyílik a sajtónak”, és sértettségében sokszor azt mondja: a kellő helyen, jól feküdt a győztes, azért nyert. Ezt kellene valahogy kivédeni, vagy elkerülni?

A cégeknek kellene következetesebbnek lenniük. Mindenkinek lehetnek pártszimpátiái, de ennek semmilyen körülmények között nem szabad tükröződni a cég életében. A pártpolitikától és nem az országpolitikától való függetlenséget kell biztosítani. Szerintem a gazdaság ezen a téren is jó irányban megy, de az biztos, hogy ez rögös út lesz.

Futó Péter

59 éves. 1969-ben szerezte matematikusi diplomáját az ELTE TTK-n. Később matematikuskén dolgozott az Építéstudományi Intézetben. Egyetemi, doktori és kandidátusi fokozatot szerzett. A nyolcvanas évek közepén öt évig egyéni vállalkozó, majd 1989-ben megalapította az édesipari termékeket gyártó Fundy céget, amelyet tíz év intenzív növekedés után értékesített. A kilencvenes évek végén életre hívta a Futureal cégcsoportot. Jelenleg az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke.